SAAB-lehetőségek a honvédség modernizáláshoz

Kelecsényi István   ·   2015.03.17. 11:15
saabsajt0

A SAAB sajtótájékoztatón mutatta be azokat az új fejlesztéseit, amelyek után hazánk is érdeklődhet. Nem vagyunk jelentős piac, a tizennégy Gripen bérlésén felül komolyabb svéd technikát nem szerzett be a honvédség. Azonban megvannak azok a hiányeszközök, piaci rések, amelyekre svéd megoldást igénybevételével lehetne a magyar fegyveres erők harcértékét javítani, képességeket bővíteni.

A sajtótájékoztatón bemutatták, például a Carl Gustav páncéltörő és erődített helyek, élőerők elleni fegyverrendszert, amelyhez hasonló komplexumok rendszeresítése rendszerben tartása éppen az ukrajnai válság miatt fontos minden hadsereg számára.

A JAS-39 E/D és E/F pilótafülkéje. A képre kattintva galéria nyílik (fotók: a szerző felvételei; SAAB-prospektus)

A Giraffe lokátor portfólió a nemzeti és a koalíciós (NATINADS) légvédelemi rendszerben használható. A Giraffe 1x és AMB légvédelmi lokátorok a francia MISTRAL rakétakomplexumok számára javítanák a felderítési képességet, az ARTHUR tüzérségi lokátorok az egyetlen 152 milliméteres ütegünknek végezhetnének felderítést, és mutatva ellenséges tüzérségi támadás esetén a támadók helyét, visszaszámítva a lokátor által felderített lövedékek ballisztikus pályaadatait. A Giraffe 8A egy nagy hatótávolságú, mégis mobil komplexum, amely 3D-s képességekkel bír. Jelenleg hazánk modern katonai Selex SI 3D-s felderítő lokátorai helyhez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, egyetlen radarelhárító rakéta, vagy akármilyen fegyver, amely pontcélok ellen használható (rakéta, légibomba) találta esetén kiiktatható. A mobil 3D-s lokátoraink régi szovjet konstrukciók, amelynek fenntartásához elsősorban Ukrajnából, Oroszországból kell vásárolnunk alkatrész-utánpótlást, de igazából modernizálásuk, cseréjük is esedékes volna.

A 9AIR COMPACT C2 egy olyan nemzeti parancsközpont, amelybe a régi szovjet-orosz technika, a modern 3D-s lokátorok, a polgári radarok és valamennyi Link16 adatbusszal rendelkező felderítőrendszer (például a JAS-39 Gripen többfeladatú harci repülőgép) által felderített adatok egyetlen képernyőn összegezhetőek, és onnan a léghelyzet ismeretében harcálláspontként lehet a helyzetnek megfelelően döntéseket hozni. Maga a parancsközpont, kisméretű, gyakorlatilag ládákban elhelyezett mobil, gyors telepítésű eszköz, néhány fő szükséges a működtetéséhez – az energiaszolgáltatás, és az input adatok eljuttatása plusz erőforrást igényel. Ez a parancsközpont azonban mobilitásának és kis erőforrásának köszönhetően akár a nemzeti központnak, akár onnan az NATO Egyesített Légvédelmébe adhat összesített adatokat.

A Magyarországon szolgálatban álló Gripen korszerű, negyedik generációs harci repülőgép, gyakorlatilag Közép-Európában a cseh Gripeneken kívül egyedül a lengyel F-16D/D valamint az osztrák légierő Eurofighter vadászrepülőgépei rendelkeznek hasonló potenciális képességekkel. (A sógorok fegyvertárából azonban hiányoznak a látóhatáron túli légiharc megvíváshoz szükséges rakéták.) A cseh és magyar Gripenek korszerűségük ellenére is már tíz éves harceszközök. Hazánknak a SAAB biztosítja mindazon szoftverfrissítéseket, amelyet minden Gripen-üzemeltető megkap, és ezek a szoftverek képességnövekedéseket, javításokat tartalmaznak. Hazánk egyetlen harcászati repülőszázadára a magyar valamint részben a szlovén légtérrendészet fenntartásán kívül új eddigiektől eltérő missziók várnak. 2015. szeptembertől több hónapig a NATO Balti Légtérrendészeti Misszió során koalíciós keretben biztosítják a hangsebesség feletti repülőgépekkel nem rendelkező Litvánia, Észtország és Lettország légirendészeti feladatait. Itt több esetben találkozhatnak az orosz légierő harci és felderítő repülőgépeivel. 2016-ban pedig a 4EBUG dandár harccsoport – az Európai Unió gyorsreagálású erői – légitámogatási feladatai várnak az 59/1 Puma harcászati repülőszázadra. Utóbbihoz szükséges a légi utántöltés, valamint a levegő–föld fegyverzetbe (a meglévő páncél és repeszromboló rakétákon kívül) irányított (Paveway) repülőbombák beszerzése. A Gripeneket esetlegesen olyan térség felett is bevethetik, ahol rájuk tényleges veszélyt jelenthetnek a vállról indítható, vagy mobil eszközökre telepített hőkövető légvédelmi rakéták. A JAS-39 jelenleg is rendelkezik egy EWS39 integrált rádióelektronikai felderítő és zavarórendszerrel. Ennek fő eleme az AR830-as radar-besugárzásjelző berendezés, amelynek érzékelői a szárnyak törővégein helyezkednek el. Aktív lokátor zavarórendszerének antennáit az orr alá és a függőleges vezérsíkra építették. Esetleges ellenséges rakéták ellen a rakéta indítósínek végében lévő BOL típusú infracsapda/dipólvetők, illetve a törzs hátsó részébe épített négy BOP/C infracsapda és dipólszórók védik a repülőgépet. Ezek kapacitása jelentős, 160 infracsapdát, illetve dipólszalagot tudnak kilőni. A radarirányítású rakétatámadásra manuálisan, vagy a MAWS-rendszer automatikusan szórja a csalit, de sem lézerbesugárzásra, sem hőkövető rakéták támadására a rendszer nem figyelmeztet. Utóbbi azért szükséges, mert több közel-hatótávolságú légvédelmi rakétát lézerirányítással indítanak. A nagyobb VIP repülőgépeket (például az Air Foce One, vagy a Brit Királyi család BAe-126-osait), illetve a szállító-repülőgépeket például a C17-eseket napjainkban már felszerelték lézerbesugárázás érzékelésére, valamint a hőkövető rakéták ellen vagy vontatott infracsalival, illetve DIRCM-nek nevezett lézeres berendezésekkel, amelyek megzavarják a hőkövető rakéták irányítófejét. A DIRCM-et csak nagyobb méretű repülőgépeken és helikoptereken lehet beépíteni.

A JAS-39C/D-hez is rendelkezésre áll a BOL/B vontatott zavaróadó, valamint a látható fény tartományban alig, vagy nem látható infracsapda, azonban a gyártó Egyesült Államok nem adott engedély hazánkban azok rendszeresítésére.

A svéd ESTL, a legújabb 4++ és 5. generációs repülőgépekbe beépített lézerbesugárzásjelző, infra- és hőkövető rakéták elleni aktív védekezésre csapdavető, egy konténerbe van építve. A konténer egy függesztőpontot elfoglal, ezért légiharcra egy légiharcrakétával, csapásmérésre pedig egy pilonra függeszthető bombarakománnyal kevesebbet hordozhat a JAS-39. A középső üzemanyag póttartály továbbra is felfüggesztető, akárcsak a Litenning célzókonténer. A szárnytartályok hiányát kompenzálja a légi utántöltési lehetőség, amelyre a kiképzés hivatalosan is elkezdődik 2015. első félévében. A svéd ESTL önvédelmi ellentevékenység konténerbe egy BOL és egy BOP egységet is beépítettek, amely számszerűleg is megsokszorozza az infrafejes és a radarirányítású rakéták elleni aktív védekezést. Az önvédelmi konténer akárcsak a célmegjelölő pod, nem tartozik az olcsó függesztmények közé, azonban a repülőgép és az abban ülő kiképzett pilóta megóvása a beruházás sokszorosát téríti meg. A honvédségnek a szerző szerint négy–hat ESTL-t kellene beszerezni (a Litenning célmegjelölő konténerből is ötöt vásároltunk), hogy a JAS-39 túlélőképességét megsokszorozza.

Ha már JAS-39 akkor mi várható a Gripenek háza táján? A szoftverfrissítések több esetben képességnövekedéssel jártak együtt, például a lokátor esetében, illetve az integrált fegyverek számának növekedésével.

Az új Gripent, amely régebben az NG (Next Generation) névvel is illették, eddig a 2008. május óta repülő Gripen Demonstrátorral tesztelik. Ez a repülőgép már Selex Raven AESA lokátorral az új General Electric F414–GE–400 hajóművel (amely az E/F-18 Superhornet és a Growler gázturbinája is) és több új rendszerekkel épült. Az első tényleges prototípus is elkészült már Lingköpingben. Tavaly még úgy tervezte a svéd gyártó, hogy a Gripen C/D gyártását megszüntetik, és indul az E/F változat építése. (A Boeing például az EF-18C/D gyártása után kezdte meg az EF-18E/F Superhornet gyártását.) A nagyobb, erősebb, jobb elektronikával felszerelt repülőgép azonban több potenciális vásárlónak nagy volt és túl sokat tudott. Talán e példa alapján a svédek nem szüntetik meg a Gripen C/D gyártását, hanem párhuzamosan fejlesztik a Gripen C/D+ és Gripen E/F gépeket. A vadászbombázók moduljai több esetben kompatibilisek egymással, és a vásárlók választhatnak, melyik változatot szerzik be és milyen elektronikával. Viszont vannak korlátok: a C/D-nek kevesebb felfüggesztési pontja van, valamint nagysága miatt nem építhető be a RAVEN AESA lokátor. Nem lehet beépíteni az MAW300 hőkövető rakétaveszélyt jelző berendezést. De alapjában véve beszerezhető lesz egyszerűbb, C/D elektronikájával felszerelt E/F változat, vagy kisebb, de az E/F-hez kifejlesztett elektronikának nagy részével épített C/D+ változat. A két modifikáció pilótafülkéjébe is akár a C/D akár az E/F műszerelrendezése, képernyői beépíthetőek. Mindkét változathoz elérhető a Cobra sisakcélzó, a Sidewinder, IRIS-T, A-Darter, AIM-120, és Meteor légiharcrakéták, a GBU-12/16/10/49 irányított és az Mk82/83/84 nem irányított bombák, az SDB kisméretű irányított bombák, a Link-16 NATO kompatibilis kommunikációs rendszer a Litening és Reccelite célmegjelölő és felderítő konténerek és a fentiekben ismertetett ESTL önvédelmi konténercsalád. 2020 után tervezik a Girpen E/F+ fejlesztését, illetve igény esetén a tervek szerint navalizált Sea Gripen változatot, sőt pilóta nélküli UCAV modifikációt is fejlesztenek.

Hazánknak fontos, hogy a jelenlegi PS-05 rádiólokátor 2017-ben újabb szoftverfrissítés után az alacsony érzékelhetőségű (lopakodó) repülőeszközök és a kis magasságban repülő célok elleni felderítési képesség felderítési képessége javul, valamint ekkortól integrálható az európai gyártású METEOR rakéta. Utóbbi azért fontos, mert az amerikai AIM-120 AMRAAM rakéták – bár Magyarországon és Csehországban is rendszeresítették – bevetésük csak az Egyesült Államok engedélyével, egy bizonyos alkatrész, szoftverkulcs átadásával lehetséges. Addig a látóhatáron túli légiharcképesség elméleti. A METEOR rakétáknál ilyen feltétel feltehetőleg nincs, teljes értékű harceszköz birtokába kerülhet a honvédségünk.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Utazzon velünk!

Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.