Cobalt Valkyre, az egymotorosok Aston Martinja
Szokták mondani, az a gép, amelyik szép, az jól is repül. Nos, ez egy különlegesen szép gép, és az ígért paraméterek valóban biztatóak. Az is a technikatörténeti szólam, hogy a franciák szép dolgokat tudnak építeni. Nos, ezek után nem is volt annyira meglepő megtudni, hogy ez a gyönyörű madár, amit a napokban mutattak be San Franciscóban, valójában francia konstrukció.
A Cobalt Co50 Valkyre korábbi változata egyszer már szerepelt Oshkoshban demopéldányként, azóta is igen nagy az érdeklődés a különleges elrendezésű, gép iránt.
Tehát a jellemzők: motor a kabin mögött, természetesen tolólégcsavarral, kacsa-elrendezés, vagyis (nem mozgatható) elülső segédszárnyak, ikervezérsík kifelé döntve, a szárnyakon méretes wingletek. Amihez hasonlítható a gép elrendezése, és amely hasonló típusok meg-megfordulnak Magyarországon is, egyfelől az olasz Piaggio Avanti, azzal a különbséggel, hogy nem egy motor, hanem két légcsavaros gázturbina hajtja, illetve a Rutan-féle Long-EZ, amely még különlegesebb, mert nincs külön vízszintes vezérsíkja, és a szárnyvégeken vannak a függőleges vezérsíkjai az oldalkormányokkal, de ez a „kacsa” csak kétszemélyes.
A Valkyre viszont pilótával együtt nyújt öt embernek viszonylag kényelmes repülési lehetőséget, elegáns kabinkialakítással és elképesztően nagyra tervezett, hosszan előrenyúló, valóban különleges látást, 320 fokos panorámát biztosító kabintetővel, amit aktuátorok mozgatnak, de természetesen szükség esetén egyben ledobható. Köszönhetően a rendkívül finoman kialakított felületeknek, a gondos aerodinamikai tervezésnek, a gép sebessége és hatótávolsága egyaránt figyelemre méltó, teljes terheléssel, vagyis öt személlyel a gép úgymond eco-üzemmódban 1108 tengeri mérföldet képes lerepülni; de ha csak a pilóta és egy utas ül benne, akkor már 1369 mérföldre is elrepülhet.
A nem annyira gazdaságos üzemmód (power mode) esetén maximális terheléssel a hatótávolság 840 mérföld, egy pilótával és utassal pedig ezernél valamivel több, ezesetben viszont a tartható utazósebesség már 240 csomó, de rövidebb távon akár döngethet a gépecske 260 csomóval is. (A Budapest–London távot a gép power-módban nagyjából három-három és fél óra alatt repülné le, persze egyéb körülményektől függően, 250 liternyi fogyasztással, 250 csomós utazósebességgel.)
A cég weboldalán a típust mint a dugattyús egymotorosok leggyorsabbikát reklámozzák, miközben az előszárny igen jó repülési tulajdonságokat biztosít, átesni ezzel a géppel kevéssé valószínű, de mindenesetre, mint szinte minden mostani egymotoros, ez is fel van szerelve az ejtőernyős mentőrendszerrel. A 350 lóerős, turbófeltöltős Continental-motor a gép hátsó részén dolgozik, tehát az utasoknak a nagyobb teljesítmény mellett is csendes a repülés, a futók behúzhatók, a kabin nem túlnyomásos, de van beépített oxigén- és jégtelenítő rendszere.
A pilóta dolga viszonylag egyszerű, a motor komputeres vezérlése révén egyetlen karral állíthatja a fordulatszámot, a többit a számítógép intézi, a műszerfal természetesen „nagyképernyős” Garmin G3X, a vezetést oldalt elhelyezett joystickszerű kormányok teszik könnyebbé.
A koncepció, és a cég is tehát Franciaországban született 2005-ben, az alapító és a gép tervezője David Loury. Aztán Kanadában dolgoztak a programon, végül Kaliforniában kötöttek ki, itt indul a gyártás.
A gép alapára 700 ezer dollár körüli, most dolgoznak a típusengedély megszerzésén, több példánnyal folyik a tesztprogram, a most bemutatott és a legutóbbi, gyártásba kerülő változatot képviselő éjfekete szépség tavasszal emelkedik először a levegőbe, amit alkotója nemes egyszerűséggel a kategóriája Aston Martinjának nevez.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
