Csatornát építenének a lengyelek, hogy megússzák az orosz ellenőrzést

A kormányzó Polgári Platform azzal magyarázza a napokban nyilvánosságra hozott tervét, hogy megváltozott az ország geopolitikai helyzete. Az elblagi kikötőt jelenleg csak a Baltyijszknál lévő keskeny szoroson át, vagyis a kalinyingrádi orosz enklávé felségvizein keresztül lehet megközelíteni. Lengyelország egy ötéves államközi szerződés alapján jogosult a szoroson hajózni. A szerződés jövőre lejár, és fennáll a veszélye, hogy azt Oroszország nem hosszabbítja meg a lengyel kormánynak az orosz–ukrán konfliktusban tanúsított kiállása miatt.

Az ellenzéki Jog és Igazságosság pártja viszont rámutat: a tervet eredetileg a mai ellenzék készítette, s azt egy éve még ellenezte a kormány. A jelenlegi előterjesztés a közelgő, novemberi önkormányzati választásokkal függ össze – mondják. A tervezetet a környezetvédők is ellenzik.

Mint a TVN24 közölte, a kormány jelenleg négy különböző csatornaépítési változatot mérlegel.

A wikipédia szócikke – amelyet az Általános természetföldrajz; Nemzeti Tankönyvkiadó; Budapest 1998; ISBN 963-18-8928-9 alapján szerkesztettek – szerint a turzás az épülő sekély tengerparti területek sajátos homokformája. A turzások a partvonallal párhuzamosan futó, csekély magasságú, ám sokszor igen hosszan, több tíz kilométeren keresztül elnyúló szigetek, félszigetek. Néhol szigetsorként bukkannak a felszínre.

A turzások kizárólag sekély tengerpartokon alakulnak ki. A tenger felől érkező hullámmozgás a partvidékről anyagot ragad el, ami a part víz alatt fekvő részén lerakódik. Az ilyen partok igen lassan mélyülnek a tenger irányában. A turzás ott képződik, ahol a partra kifutó hullámok elveszítik hordalékszállító mozgási energiájukat és a törmelékanyag a fenéken felhalmozódik. A hordalék idővel meghaladja a tenger szintjét. Minden a turzásra futó hullám újabb anyagszemcséket rak le, mielőtt víz visszafolyna a tengerbe. A növekedését gyorsítja, ha időnként nagy energiájú hullámok egészen a turzás tetejéig csapnak. Ilyenkor a víz nem sodor vissza anyagot a tengerbe, hanem a homokban elszivárogván újabb szemcséket rak le. A turzás gerincvonala a legmagasabb hullámok magasságával egyenlő. (A puszta homokot a szél esetleg dűnékbe rendezi, ezért a turzás tovább magasodik.)

A Visztula turzása rekesztőturzás, amely mindig sekély tengeröblök bejáratánál képződik, és idővel teljesen elzárja az öböl bejáratát. További turzásfajták:

• Szegélyturzás – Abban az esetben alakul ki, ha a part meredeken bukik a tengerbe. Az anyag felhalmozódása ebben az esetben is bekövetkezik, de kizárólag a parton, ahhoz hozzáforrva épül turzás.
• Lídó – A parttól nagy távolságra képződő turzás neve lídó. A lídó nagyon kicsi lejtésű partokon alakul ki, ahol a hullámok már a partoktól távol elveszítik anyagszállító energiájukat. A lídó kezdetben különálló szigetekként bukkan felszínre, majd a szigetek folyamatosan egybeforrnak. A szigetek közötti lídókapun keresztül a tengervíz kapcsolatot tart a turzás mögött elhelyezkedő lagúnával. A lagúna egyes részei idővel teljesen lefűződhetnek a tengerről, kiédesedő, feltöltődő vizük különlegesen összetett élővilágnak nyújt otthont. Az ilyen holt lagúnák idővel teljesen a szárazföld részévé válnak. A lídó legszebb példája a Velencét védő földsáv, a Lido.
• Turzáskampó – Ott alakul ki, ahol a partvonal futása hirtelen irányt vált a szárazföld belseje felé. Ilyenkor a turzás még egy szakaszon épül, majd a parttól eltávolodva lapossá, szétterülővé válik, végül a tengerbe vész. Ilyen a Hel-félsziget Lengyelországban.
• Tomboló – A part előtti szigetek és a partvonal között létrejövő létrejövő kettős forma. Az öböl és a part közötti sekély vízben két turzás képződik, mögöttük pedig lassan feltöltődő lagúna jön létre.
• Turzásháromszög – A különböző irányból érkező hullámverés hozza létre a partokon a háromszög alakú képződményeket. A Balatonban a Szántódi-félsziget a turzásháromszög típusba tartozik.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!