Diósgyőr, vasgyár, pusztulás
Akkora a terület, hogy csak a szemközti dombokról lehet az egészet belátni. A vasgyár épületei, vágányhálózata és a hozzá tartozó Diósgyőr-vasgyár rendező-pályaudvar bár még megvan, az élet már szinte teljesen megszűnt.
A bükki kohászat gondolata még a XVIII. századból ered, először Fazola Henrik kovácsmester kezdett vállalkozásba Felsőhámorban 1765-ben. Fia, Fazola Frigyes vitte tovább az üzletet, és új helyen, Újmassán épített kohót. Ez ipari műemlékként ma is megvan még! Mivel ez az őskohó kedvezőtlen helyen, völgybe zárva épült fel, újabb helyet kellett nézni a vasgyárnak. A Miskolc és Diósgyőr közti területet nézték ki, itt épült fel a máig álló vasgyár a XIX. század végére.
A vasgyár termelését főleg a hadi megrendelések határozták meg, de a békeidőben is az ország egyik meghatározó acéltermelője volt. Ahova csak nézünk, jó eséllyel Diósgyőrben gyártott síneket látunk az országban, de persze mindenféle más termékeket is előállítottak itt. A világháborúkat emiatt alaposan meg is szenvedte a gyár, de mindig talpra állították. A II. világháború után államosították az üzemet, neve onnantól Lenin Kohászati Művek volt. A nehézipar fejlesztését Diósgyőrben is erőltették, bár az alkalmazott technológiák egyre kevésbé tartottak lépést a modernebb módszerekkel.
A gyárat a rendszerváltáskor privatizálták, az új név a DIMAG Rt. (Diósgyőri Metallurgiai és Alakítástechnológiai Gyárak Részvénytársasága) lett. A hanyatló vasgyárat az utolsó időkben ukránok üzemeltették, 2008-ban pedig leállították a termelést.
A diósgyőri kohászat történetéről még sokkal többet olvashatnak például a Wikipedián!
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
