Döbrentei tér, apró részletekben
A 2015-ös verseny feladata a Döbrentei tér átalakítása volt. A győztes pályamunkát alkotóik (Gyimesi Levente Zsombor – tájépítész; Lakner Lóránd László – tájépítész; Lehotai Bence Gábor – építőmérnök; Miskolczi Lilla – építészmérnök; Oláh Péter Ciprián – településmérnök és Vadász Dániel Pál – tájépítész) elküldték szerkesztőségünknek is, íme:
„Budapest egyik legszebb tere volt eredeti formájában a Döbrentei. Díszes parkját és bérpalotáit urbanisztikai fejlesztések miatt lebontották, ám helyükön mára nem egy modern fürdőváros épült, hanem az Erzsébet híd vasbeton felüljárói kacskaringóznak.
A tér eredetileg 1892-ben épült, Räde Károly tervgyűjteményében meg is megtaláljuk. A lebombázott Erzsébet híd újjáépítésének idején neoromantikus park állt itt, kis medencével, szép fákkal. Az Erzsébet híd újjáépítésekor készült parkot dr. Krizsán Zoltánné és Bakai Árpádné tervezte, 1963–65 között épült.
A Döbrentei tér 1903, az Erzsébet híd átadása óta egyaránt Budapest belvárosának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, illetve a város zöldfelületi rendszerének egyik értékes eleme. Az észak-déli, Duna-parti közlekedési tengelyek, a rakpartok és a belváros legfontosabb hídjának budai csomópontjában, illetve a Hegyalja út–Attila út–Krisztina körút kereszteződésében bontakozik ki a tér. Klasszikus városi értelemben vett tér jellegére, a nevén kívül jelenleg nem sok minden utal. A főváros zöldinfrastruktúra hálózatának szintén fontos része lehetne a tér, illetve a térrel megnyíló Tabán, illetve Gellért-hegy.
Tervünkben a konfliktusok feloldására első lépésként az Erzsébet híd lehajtóit ítéltük bontásra, ezzel felszabadítva a hídfőtér északi részét, illetve a Rácz fürdő lábánál lévő területet. Így a hídfő közvetlen közelébe eső terület egybenyílik a Szent Katalin templom előtti területtel, kialakítva fő tengelyünket a hídfő és a budai Vár déli kapuja között. A tervünkben templom előtti tér bővítésének és a Dunával való kapcsolat erősítésének érdekében az ábrán jelölt épület elbontásra került.
Az Erzsébet híd Attila és Hegyalja útra levezető szakaszának megszüntetése további vizuális és funkcionális konfliktusokat old fel. Mindemellett a felső rakpart Rudas fürdőtől északra húzódó szakaszának elterelése szintén terület töredezettségét csökkenti. A Szarvas téri csomópont ésszerűsítése további útbontási munkálattal jár, értékes zöldfelülethez juttatva a templom melletti teret.
A jelenlegi 18-as villamosvonal pályájának módosítása is hozzájárul a terület egyöntetűségéhez. Ezeken felül számos tömegközlekedési megállóhelyat megszüntettünk illetve áthelyeztünk.
Terveinkben a forgalmi rendszer átalakítása révén nagyobb összefüggő területeket hoztunk létre, így olyan funkciókat tudtunk elhelyezni a területen, amelyek valóban megilletik a Döbrentei teret. Kialakítottunk egy nagyobb rekreációs zöldfelületet a Rácz fürdő előtti és melletti területen, valamint helyet kapott egy interaktív park is, közvetlenül a híd lábánál. A társadalmi életnek helyt adva a Szent Katalin templom előterében létrehoztunk egy városias jellegű sétateret, játszótérrel, amely a budai Vár–Erzsébet híd (ÉNY–DK-i irányú lila szaggatott vonal) meghatározó látványtengelyre fűződik fel. A közösségi közlekedés ésszerűsítése jegyében az Erzsébethíd hídfőjének déli oldalában az átszállás megkönnyítése érdekében egy csomópontba rendeztük a megállóhelyeket. A fővárosi fejlesztési tervekben elővetített Gellért-hegyi sikló alsó állomása mellett, a turistabuszok számára, illetve közlekedési rendszer átalakítása miatt kieső parkolóhelyek pótlására térszín alatti parkolót helyeztünk el. A tér és a Duna kapcsolatát erősíteni igyekeztünk a felső rakpart korzóvá alakításával, továbbá terveinkben hangsúlyt fordítottunk a pesti és a budavári látványkapcsolat erősítésére is. Az Attila út és a Krisztina körút közötti területen újonnan kialakított lakóházas beépítésnek köszönhetően a tér kihasználtsága növekszik, illetve az Erzsébet híd gyalogos-, és kerékpárosbarát újraértelmezéseként egy „zöld szívószál” kapott helyet, mely a pesti nyüzsgő életet hivatott átvezetni a hídon az újonnan kialakított Budai Városligetbe.
Az I. kerületi Döbrentei tér több – a bonyolult úthálózat miatt – egymástól teljesen elszigetelt egységből épül fel, melyek gyalogosan igen nehezen bejárhatóak. Így a terület közösségi közlekedési csomópontként is számos nehézséggel küzd. A közlekedési eszközök megállói nagy távolságokra vannak egymástól, nem beszélve arról, hogy azok megközelítése a legtöbb esetben nem is akadálymentesített. Az érintett járatok: 5, 7, 8, 86, 107, 110, 112, 178, 233, 239-es jelzésű autóbuszok illetve 18, 19, 41-es jelzésű villamosok.
A forgalmi rend átalakításával, a felüljárók megszüntetésével, új parkolóhelyek létrehozásával, a töredezett térszerkezet helyreállítását és egyesítését, valamint a terület revitalizációját segítettük elő. Az Erzsébet híd budai hídfőjének csomópontjában, a felüljárók megszűntetésével, funkcióvesztés nélküli, részben csökkentett kapacitású, szintbeni csomópontot hoztunk létre. A Szarvas téri csomópont ésszerűsítésével egy új városi közteret alakítottunk ki a Szent Katalin templom szomszédságában.
A közösségi közlekedési eszközök megállóinak koncentrálásával csökkentettük az átszállási időt. Az Erzsébet híd budai csomópontjának átszervezéséből adódó kapacitáscsökkenéshez alkalmazkodva a hídon felszabaduló forgalmi sávok helyén gyalogos- és kerékpárosbarát kapcsot hoztunk létre a pesti belvárossal. A területen felmerülő parkolási igények kielégítésére a Hegyalja út mentén, a Rácz fürdő déli oldalában részben földbe süllyesztett, zöldtetővel ellátott parkolóházat terveztünk. Ez a parkolóház fogja ellátni a Gellért-hegyre tervezett siklóhoz érkező turistabuszok parkolási igényét is, melyben több buszparkolóhely létesül. A Citadella körül jelenleg üzemelő buszparkoló felszámolásával a területre kerül át ez a forgalom.
A pesti oldalról érkező biciklisávot egy rámpa segítségével kapcsoljuk be a budai bicikliút-hálózatba, amelyen a Krisztina körút, a Lánchíd utca vagy a felső rakparton Észak és Dél irányba tekerhetnek a biciklisek. A Bubi állomás eredeti helyéhez közel, tömegközlekedési megállók közelében maradt.
A villamoshálózat funkcióvesztés nélkül, csupán egy kisebb pályamódosítással változik. A 18-as jelzésű villamos vonala jelenleg keresztbevágja a Döbrentei teret. Ezt kiváltandó, a pályája az Erzsébet híd alatt elhaladva, azt elhagyva hozzásimul annak hídfőjéhez és az ott létrehozott rézsű alatt folytatja útját, míg a felszínre nem tör a Krisztina körúton. A felsőrakparton közlekedő villamosok pályája változatlan marad.
Fénypark és rézsűTerveink alapján az Erzsébet híd budai hídfőjét egy, a gyalogos forgalom által könnyen elérhető területté alakítanánk. A jelenleg a rakpart felé kanyarodó lehajtó sáv által körbevett terület éppen körülzártságából adódóan vesztette el funkcióját, kikapcsolódásra alkalmatlanná vált. A lehajtó elbontása után itt, a közvetlenebb gyalogosforgalom érdekében egy, a híd forgalmi sávjainak szintjéig emelkedő rézsűt alakítunk ki, melyen kisebb teraszos, pados pihenők kapnak helyet. Így az erre járó itt akár meg is pihenhet a fák árnyékában. A pesti korzó, a Duna illetve a budai Vár egyaránt kellemes látványt nyújt a szemlélőnek. A lejtős részen egy lépcsősor vezet lefelé, de természetesen a terület akadálymentesítése is megoldott. A hídról lekanyarodó biciklisáv a gyalogosrámpa mellett jut el a sík, burkolt térre. A Pest felől érkezők a domb aljához érve az úgynevezett »fényparkban« találják magukat.
A park, a már a hídról is jól látható sétány és egyben látványtengely fogadótere, amely a hídfőt a Budai vár déli kapujával köti össze. Ez a terület egy olyan eleme lehet a Döbrentei térnek, mely karaktert ad neki, egyedi hangulattal ruházza fel. Számos fajta, különböző kialakítású, méretű és színű fényjáték kerül ide. Olyanok, amelyek kizárólag ennek a térnek a hangulatát határozzák meg és olyanok is melyek akár a pesti oldalról is láthatóak.
Városi köztér és játszótérA fényparktól Észak felé a sétányon továbbhaladva elérünk az Alexandriai Szent Katalin Templomhoz, amelynek előterébe egy olyan városi közteret terveztünk, ami a fiatalabb generációktól egészen az idősekig mindenki számára egyaránt szolgálhat a társadalmi élet helyszínéül. Egy olyan teret, amely akár a városrész egy fontos alközpontjává is válhat, ezzel újra életre keltve ezt az ez idáig méltatlanul elhanyagolt területet. Ez mind a helyi lakosok számára, mind turisztikai szempontból előnyös volna. A Fátyol utcán keresztül a Duna látványát is bekapcsoljuk a tér képébe. Természetesen az elbontott lakásokat az északabbi területeken pótolnánk.
Az így kialakított összefüggő terület számos kiszolgáló funkciónak tud helyet adni, kávézók, éttermek és bárok létesülhetnek. A burkolt felületek mellett egy új, 21. századi igényeknek megfelelő játszótér is épülhet. A templom mellett, a játszótértől Északra, a forgalmi sávok felszabadult helyén fás park kerül kialakításra, amely pihenőhelyként funkcionál.
Rudas fürdő–Duna kapcsolatA Rudas fürdő közvetlen szomszédságába eső terület elszigeteltsége és kiszorítottsága miatt is problémás. Jelen állapotában nagy részét forgalmi sávok és villamospálya foglalják el. Tervünk forgalmi átalakításai révén lehetőség nyílt a Rudas fürdő előterében zöldfelületet létrehozni a létező hídfő közvetlen közelében lévő park mellett. A fürdő előteréből egyenesen a Duna irányába haladva az alsó rakpart felett áthaladva érhetünk le a vízpartra. A Rudas fürdő északi oldalán lévő teresedés ad helyet a tömegközlekedési kapcsolatoknak. Az itt helyreállított tér a Platán park nevet kapta, a híd megépítése óta itt álló fáról. A hídfőben a jelenlegi állapothoz hasonlóan megmaradt az Ivócsarnok. A fürdőtől délre az átalakítás miatt megszüntetett parkolóhelyeket pótoltuk.
Az itt dokumentált munka jó alapja lehet a tér jövőbeni átalakításakor készülő terveknek. Elképzeléseink alapján újra élhetővé tehetnénk a Döbrentei teret és annak vonzáskörzetét. A terv olyan funkció- és térszerkezetet biztosít a területnek, mely nem csak a teret, de annak körzetét is vonzóvá, értékessé teszi, mind a fővárosba érkező turisták, mind a helyi lakosok számára. A közlekedés újraszervezése során a csomópont kisebb forgalmi kapacitással ugyan, de funkcióvesztés nélkül megmaradt. Megszűntek a fragmentált, kihasználhatatlan terek, és olyan felületek jöttek létre, amelyek együttese új arculatot kölcsönöz a városrésznek. A zöldfelületek növelésével és ésszerűsítésével a terület rekreációs, attraktív, és közösségi funkcióival szerves része tud lenni a város zöldfelületi rendszerének. Tervünk a főváros fejlesztési trendjeinek figyelembe vételével készült, a tervezés során fontosnak tartottuk, hogy ésszerű és középtávon megvalósítható célokat tűzzünk ki. Ezért terveink elvbeni megvalósulási idejét 2020-ra tehetjük.”
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
Utazzon velünk!
Az Erdélybe induló Történelmi Székely Gyors zarándokvonatra és az első világháborús olasz front déli szakaszát felkereső Isonzó Expressz emlékvonatra jelentkezzen a MÁV Nosztalgia Kft.-nél!