Drezda mellett gőzzel
Szászország a sűrű nagyvasút mellé sok-sok kisvasutat is épített. A gőzvontatást azonban a mai napig csak kiegészíti a dízelvontatás, pedig voltak ambiciózus tervek. Drezdától északnyugatra indul az a vonal, amely már 1974-ben nosztalgiavonat füttyétől volt hangos.
Radebeul Ost–Radeburg: Drezda elővárosából indul a vonal, hiszen már a XIX. században is célszerű volt a részvényesek pénzét takarékosan felhasználni, nem akartak horribilis áron telket vásárolni. 1884-ben indult meg a 16 kilométeres vonalon a forgalom, a Németországban szokásos 750 mm nyomtávolsággal. Legérdekesebb műtárgya a dippelsdorfi tavon átvezető töltése, amely vadregényességben csak a Tisza-tavi vasúthoz hasonlítható.
A gőzmozdonyok még bőven húztak tehervonatokat is, amikor 1974-ben elindult a nosztalgiaforgalom. Majd az NDK megszűnésével ez megváltozott, mert bezártak a gyárak, és a közúti fuvarozás felszabadult a korlátozások alól. A személyforgalom került előtérbe, de a DB nem szeretett volna kisvasúttal foglalkozni. Előbb a Verkehrsverbund Oberelbe hosszú távú közszolgáltatási szerződése, majd pedig a kiszervezés jelentette a továbbélést. Mindkét új tulajdonos érdekes szereplő: előbb a vonattakarítással foglalkozó BRG jött 2000-ben, majd a 2004-ben DB-leány helyett a tartományi kötődésű Busverkehr Osterzgebirge. Az utóbbi már 1997-től működtette a Cranzahl–Kurort Oberwiesenthal kisvasutat, és miután Szászországban megszerzett még két kisvasutat (a radebeulin kívül a Freital-Hainsberg–Kurort Kipsdorf vonalat), megalapította a Sachsische Dampfeisenbahngesellschaftot. Az utóbbi cég üzemelteti jelenleg Lößnitzgrundbahn márkanéven a vonalat, és már csak a bérletes utasok vehetik igénybe közlekedési szövetséges árakon, a turisták többet fizetnek az élményért.
