A cseh magánvasút új nemzetközi távolsági járatai Frankfurt és a lengyel–ukrán határnál található város között irányonként több mint ezerháromszáz kilométert tesznek majd meg.
Az ÖBB első új éjszakai kocsijai a Bécs–Innsbruck–Hamburg és a Berlin–Brüsszel–Párizs útvonalakon közlekednek a menetrendváltástól. 2024 végére már tizenhárom szerelvény fog forogni.
A harminc kilométer hosszú műtárggyal a Csehországgal való közlekedési kapcsolatokat javítanák.
A vonatok maximális sebessége 320 kilométer/óra lesz.
A Volkswagen december végén áttért a hibrid e-Golf gyártásáról a teljesen elektromos ID.3-ra, az emiatt áttervezett logisztikai lánc pedig már nem számol az alkatrészeket eddig szállító CarGoTramekkel.
A huszonhat kilométeres nagysebességű vasúti alagút 2039-re készülhet el.
A Berlin, Prága és Bécs közötti közvetlen vasúti kapcsolatot 1957-ben indították el először, 2014-ben azonban megszüntették. Hat év után újra elindul a járat.
A Drezda–Prága nagysebességű vasút megépítésének kétoldalú támogatásáról írtak alá együttműködési megállapodást Drezdában.
Az Alstom százmillió eurós kontraktust kötött tizenegy Coradia Continental (BEMU) szerelvény gyártására a szászországi közlekedési vállalattal.
A DB jobb árajánlatot adott, mint az ÖBB, így a németeké a tizenhét kétszintes Kiss szerelvény.
Az első nagysebességű vasútvonal építése már akár 2025-ben is megkezdődhet. Vasúti infrastruktúra-fejlesztésekre pedig 37 milliárdos hitel az Európai Befektetési Banktól.
A városi S-Bahn egyik vonalának kiszolgálását az Arriva vette át a menetrendváltáskor. Az anyacég kölcsönözte a német Desirókat.
Az első szakasz építése 2023-ban kezdődhet, az Érchegység alatti alagutat pedig német előírások szerint építik meg.
