Dunărea, Dunav, de a hangjuk egy

A schengeni csatlakozásról, a Duna hajózhatóságáról és a két ország között újabb határátkelési lehetőséget teremtő, új Duna-híd megépítéséről tárgyalt Bukarestben a román és a bolgár miniszterelnök. 

Nicolae Ciuca és Galab Donev videóértekezleten egyeztetett a két szomszédos európai uniós tagállam infrastruktúrájának összekapcsolását javítani hivatott közös projektekről. Ciuca arra bátorította a bolgár felet, hogy hagyja jóvá a folyamhajózás feltételeit javító, Fast Danube nevű közös uniós projekt megvalósítását, annak érdekében, hogy elkezdjék a határfolyam medrének régóta esedékes kotrását, és így a Dunát egész évben hajózhatóvá tegyék. Ezt a projektet csomagban kezelik a – bolgár fél által sürgetett – a romániai Giurgiu és a bolgár Rusze között megépítendő új Duna-híddal, hiszen mindkettő közös regionális és egyben európai uniós érdek.

A felek megújuló energiaforrásokat hasznosító közös projektekről is tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy továbbra is egyeztetnek a két ország tavaly decemberben meghiúsult, de mindkét ország által továbbra is igényelt schengeni csatlakozása ügyében.

Európa második legnagyobb folyója meghatározó jelentőségű mindkét ország közlekedésében, és így gazdaságában. A Duna romániai jobb partja a 374,10 folyamkilométertől a torkolatig (0,00) tart, a bal partja két részletben 1020 kilométer hosszú (1075,00–134,14 és 79,63–0,00). Bulgáriának ugyan nincs Duna-balpartja, de a jobb a tíz dunai ország közül a második leghosszabb, 472 kilométer (a 845,65–374,10 folyamkilométer között). Az 1954-ben átadott Gyurgyevó és Rusze közötti híd a Vidin–Calafat híd 2013-as elkészültéig az egyetlen áthidalás volt a Dunán a két ország között.