Egy katasztrófa utóélete

Az American Airlines A300-asa 2001. november 12-én a Kennedy repülőtérről emelkedőben zuhant le. A címlapok az akkori légkörben, a WTC elleni támadás után épp két hónappal, érthetően újabb merényletről szóltak, de hamar kiderült: a fedélzeten nem robbant semmi. Viszont a gép először a függőleges vezérsíkját vesztette el, azután zuhant Qeensre.

Mint a vizsgálat kiderítette, az A300-ast vezető másodpilóta, egy 747-es mögötti turbulens zónán átrepülve, mindkét irányban többször és gyorsan egymás után teljesen belépte, és ezzel túlterhelte az oldalkormányt, ami aztán – az egész függőleges vezérsíkkal együtt – letört a gépről. A katasztrófának 265 áldozata volt. A baleset után tizenegy évvel, a napokban adta ki a szövetségi légügyi hivatal, az FAA a végleges légialkalmassági előírást (Airworthiness Directive) az A300-asok oldalkormányának működtetéséről.

Az FAA korábban az oldalkormány mechanikus limiterének, határolójának beépítését tette volna kötelezővé, vagyis hogy a pedálokkal ne is lehessen annyira kitéríteni, ami a gyártó által tervezett maximumnál nagyobb terhelésnek tenné ki a függőleges farokfelületet. Maga a gyártó Airbus csak egy figyelmeztető rendszert, és a helyzetre, a helyes oldalkormány-kezelésre felkészítő tréninget javasolt. Végül a most kiadott AD-ben az oktatás és a figyelmeztető rendszer maradt meg kötelezőként, utóbbinak a beépítése gépenként 108 és 73 ezer dollár között mozog, attól függően, mennyire fejlett az adott példány számítógépes rendszere, szoftvere. A pedálokhoz épített limiter viszont az érintett 215 gép mindegyikénél 200 ezer dollárba került volna.

Az NTSB elnöke, Deborah Hersman az FAA-nek küldött levelében leszögezte, mechanikus védelem nélkül „nem zárhatók ki a nem biztonságos feltételek”. Az FAA szerint azonban a műszerfalon közvetlenül a pilóták előtt elhelyezett figyelmeztető fény, plusz az erős figyelmeztető hangjelzés, az oldalkormány használatáról szóló speciális képzéssel együtt visszatartja a személyzetet attól, hogy a határokon túl terhelje meg a függőleges vezérsíkot.

Az üzemeltetőknek négy évük van arra, hogy az előírt változtatásokat végrehajtsák a gépeken.