Eltűnt 777-es: új remények a roncs megtalálására!
A következő néhány hét döntő lehet az eltűnt malajziai 777-es utáni kutatásban, állítják szakértők. Az ausztrálok néhány napja, az időjárás javulásával ismét a helyszínre irányították a Fugro Discovery kutatóhajót, de a roncs keresését az eddig meghatározott 120 ezer négyzetkilométeres övezet mellett kiterjesztik arra a zónára is, amelyet egy 777-es kapitány, Simon Hardy számított ki a gép összes lehetséges repülési paraméterének és az időjárásnak a kombinációjával, és amely az eddigi „kutatási ívtől” nyugatabbra fekszik az Indiai óceánon.
Mint ismeretes, a 239 emberrel a fedélzetén nyomtalanul eltűnt utasszállítót húsz hónapja hiába keresik, miután az MH370-es Kuala Lumpur–Peking járat Malajzia és Vietnam között, a tenger fölött, ismeretlen okból irányt változtatott és beszüntetett minden kommunikációt a földi irányítással, majd az elsődleges radarok adatai szerint délnyugati irányban ismét átszelte a Malajziai félszigetet, és ezután feltehetően délnek fordult. A jelenlegi kutatási zónát a gép egyik automata jeladójának impulzusa alapján jelölték ki, de Hardy kapitány kalkulációi meggyőzték az ausztrál repülésbiztonsági szervezetet (Australian Transport Safety Board, ATSB) arról, hogy az általa feltételezett övezetben is van esély a roncs megtalálására. David Learmont, az egyik legjelentősebb repülésbiztonsági szaktekintély, a Flightglobal vezető elemzője szerint a kapitány számításai helyesek.
Korábban azt remélték, a Fugro Discovery december elejéig tudja végigkutatni a kérdéses zónát, amit viszont a legújabb hírek szerint az hátráltat, hogy a hajó személyzetének egyik tagja súlyosan megbetegedett, és legalább öt napig tart, amíg a jármű annyira megközelíti az ausztrál partokat, hogy helikopterrel kórházba vigyék az illetőt, ez tehát összesen tíz napig tartó szünetet jelent a keresésben.
Az elmúl időkben emlékezetes fejlemény volt a gép szárnymechanizációja egyik darabjának megtalálása Reunion szigetén, tehát a feltételezett lezuhanástól többezer kilométerre nyugatra, Afrika keleti partjainál. Néhány hete egy szenzációsnak tűnő bejelentés kavarta fel a médiát a Fülöp-szigetek egy déli zónájából, ahol állítólag megtalálták a roncsot, erről azonban azóta sem beszélnek, tehát valószínű, hogy vaklármának bizonyult a dolog. Az biztos, a Fülöp-szigetek a gép tervezett és eleinte követett repülési útvonalától is messze keletre esik, és nincs olyan tengeráramlás, amely a roncs bármelyik darabját onnan Reunionig sodorhatta volna.
Mindeközben komoly előrelépés történt annak érdekében, hogy az MH370-eshez hasonló rejtélyes és nyomtalan eltűnés többé ne következhessen be. A műholdas repülőgép-nyomkövetés technológiai feltételeiről született megállapodás Genfben a WRC (World Radiocommunication Conference) rádiókommunikációs világkonferencián – olvasható a Napi.hu összefoglalójában az ENSZ távközlési ügynöksége, az ITU (International Telecommunications Union) bejelentése.
Az ENSZ polgári légiközlekedési szervezete, az International Civil Aviation Organization (ICAO) a malajziai gép eltűnése után 2014 májusában szólította fel az érintett nemzetközi szervezeteket a műholdas nyomkövetési rendszer frekvenciatartományának az elkülönítésére és 2016 novemberét tűzte ki a technológiai irányelvek lefektetése határidejeként.
A konferencián most született megállapodás értelmében a 193 tagországot képviselő WRC az 1087,7 megahertztől 1092,3 megahertzig terjedő frekvenciatartományt különítette el a műholdas repülőgép nyomkövetőrendszereknek. A rendszer a földi radarállomások és a repülőgép közötti kommunikációt végző, a gép helyzetét, sebességét, repülési magasságát és irányát másodpercenkénti gyakorisággal közvetítő ADS-B (Automatic Dependent Surveillance-Broadcast) technológiához hasonlóan működik.
A real-time, vagyis jelenidejű nyomkövető rendszer teljeskörű bevezetése 2017-re várható. A megadott frekvencia-tartományban korábban repülőgépek szárazföldi állomásokkal végezhettek adatcserét, a megállapodás szerint ezután a jeleket műholdakra küldhetik, így lehetséges a földfelszín teljes lefedése, beleértve nem csak az óceáni, hanem a sarkvidéki és a szárazföldi lakatlan övezeteket. Az viszont nem világos egyelőre, milyen műholdakkal végzik majd a követést, illetve hogy a megvalósításhoz nem kell-e áthelyezni a jelenlegi 5G-s mobil távközlés frekvencia-spektrumát.
* * *Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
