Emlék a múltból
A szegedi vasúti hidat 1858-ban adták át, a Szeged–Temesvár vasútvonal részeként. A 439 méteres szerkezetet a francia Ernest Cezanne tervezte. Az eredetileg kétvágányos átkelőn az 1800-as évek végén biztonsági okokból már csak egyszerre egy vonat haladhatott át, végül a trianoni békekötést követően felszedték az egyik sínpárt. A kiemelt hadászati tevékenységet lebonyolító hidat (a német csapatok utánpótlása itt érkezett) 1944-ben több részletben bombázták az angolszász csapatok, a híd végül 1944 szeptember harmadikán omlott le.
A vasúti kapcsolat miatt ekkor egy fahidat húztak fel az eredeti átkelő mellett, amelyen 1946. december hatodikán kelt át az utolsó vonat. Ekkor azt az életveszélyes állapota miatt le kellett zárni. A híd újjáépítése Magyarország és Románia EU-csatlakozása óta került előtérbe, az új átkelőt Szeged déli határában tervezik megépíteni.
A hídból mára már csak az újszegedi pillér látszik, ezért is szenzáció, hogy a szegedi oldalon is találtak egyet, írta a Délmagyar. Az Állomás utca északi oldalán parkosítanak, ekkor került elő a földből a pillér 25 centiméteres darabja. A kilencszer két méteres alapterületű mészkőből készült pillért a szegedi Móra Ferenc Múzeum szeretné megmenteni, és emléktáblát elhelyezni rajta.
