Én elmentem a vásárba – utoljára 15 éve
A járat története 80 évre nyúlik vissza. A város a régi Lóversenyteret „kinőve” 1925. május 10-én avatta fel az Új Lóversenyteret – a mai Kincsem parkot. 1925. október 4-én nyílt meg a BSZKRT vonala – már akkor is 29-es számmal – a Rókus Kórház és a Lóversenypálya között. A viszonylat természetesen a menetrendben a „szükség szerint” besorolást kapta, lóversenynapokon közlekedett. 1933. augusztus 21-én vezették be az úgynevezett kisszakaszrendszert, melynek legfeltűnőbb eleme a jegy helyett egy gyűjtőperselybe dobható érme (kisszakasz-tantusz) használata volt . Az Új Lóversenytérre vezető viszonylat – lévén időszakos járat – „Nincs kisszakasz” táblával közlekedett.
1945. május 21-én a vonalat ismét megnyitották változatlan útvonalon. A járat a Pongrác út megállónál tér le balra a 37-es vonalról, ezután egy lejtőn ér le a vasúti vágányokig, és keresztezi az úgynevezett „Királyvágányt” (ez a különleges szerepű vasútvonal arra épült még a Monarchia idején, hogy a királyi vonat a Nyugati pályaudvar érintése és irányváltás nélkül juthasson el Bécsből Gödöllőre, a kastélyba). A felsővezeték-keresztezést igen szokatlan módon valósították meg; a vasúti személyzet döntött arról, hogy a villamos, vagy a vasút üzemeltetéséhez szükséges feszültség legyen jelen az egyébként kiszigetelt kereszteződésben.
1949. május 26-án a Rókus kórházi végállomás helyett a Népszínház utcában új fejvégállomást alakítottak ki, ezentúl a 29-es is innen indult. 1961. május 5-étől az időszakos és rendkívüli járatok betűjelzést kaptak a számjelzések helyett; a 29-es számjelzés L-re módosult a Lóversenytér után. Az időszakos, leginkább a gyárakhoz vezető „munkásviszonylatokat” fokozatosan megszüntették, 1966. július 1-jén a betűjeles korszaknak is vége lett, a 29-es saját számát kapta vissza. 1972-től felépült a Vásárközpont, az eredetileg irodaháznak tervezett Expo szállóval, és a Városligetből ide költözött a Budapesti Nemzetközi Vásár. 1974-ben állt be a megszüntetésig fennálló helyzet; a 29-es villamosok a Blaha Lujza térről, a 29Y (az Y betűjelzés javarészt az alapjárattal egyező útvonalú, leágazó vonalat jelentett) pedig a Baross térről közlekedett. A járat időszakos jellege miatt nem volt állandó járműtípus beosztva a vonalra, ez eredményezte azt, hogy szinte minden típust meg lehetett itt találni, UV, ipari csuklós, vagy a cseh Tátra T5C5 kocsik is előfordultak.
1996-ban rendezték meg a 100. Budapesti Nemzetközi Vásárt. Ismét közlekedtek a villamosok, ezúttal azonban – az alkalomhoz illően – 100, illetve 100Y jelzéssel. A kilencvenes években a lóversenyek fokozatos visszaszorulása miatt a villamosjáratot üzemeltető BKV úgy határozott, hogy a járatot „különjárattá” nyilvánítja, azaz csak fizetett megrendelésekre közlekedteti. Ilyen megrendelés – mondanunk sem kell – azóta sem történt, a járat a ’96-os kiállítás óta nem közlekedett. 2000-ben az önálló szakaszról ellopták a felsővezetéket, pár évvel később pedig lehegesztették a 29-37 villamosvonalak elágazását. A kegyelemdöfést a vonalrésznek a 37-es villamos 2009-es pályaépítése adta meg, a hajdani lóversenytéri és vásári szakasz kiágazó váltóját kiemelték.
Másodközlés a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület honlapja nyomán
