Érdemes lenne fejleszteni a békéscsabai repteret

Az M44-es megépítése és a 47-es számú főút fejlesztése mellett fontos lenne a megye elérhetősége érdekében a békéscsabai repülőtér további korszerűsítése is. Egyes vélemények szerint főleg azok húzhatnának ebből hasznot, akik exportra termelnek, illetve a turizmus számára is jelentős lenne – írja a megyei portál.

Hullámzó, ám növekvő a tendencia, hogy hány repülőgép landolt és szállt fel, mind a kereskedelmi és sportcélú forgalom tekintetétben – számoltak be a nyolcvan százalékban állami tulajdonban lévő Békés Airport Repülőtér Működtető Fejlesztő Kft.-nél. Fodor József ügyvezető elmondta, az idei adatok alapján szeptemberig a kereskedelmi repülések száma csekély mértékben elmaradt a tavalyi évhez képest, de reménykedik a hosszú őszben.

– A repülőgépek belföldről és Európa különböző országaiból érkeznek, az egy-két utastól kezdve a nyolc-tízig. Méretüket tekintve az ultrakönnyű kategóriától a helikoptereken keresztül a négy-öt tonnás sugárhajtóműves repülőgépekig is landolnak. Június végén nagy mérföldkőhöz érkezett a Békés Airport kft. Egy Németországba szállító Dornier 228 típusú repülőgép landolt és végzett raklapos áruszállítói tevékenységet, többször is.

Fodor József elmondta, ilyen eseményre még nem volt példa a repülőtér életében, de kiváló alkalom volt arra, hogy a Békés Airport kft. bizonyosítsa, cargo forgalom lebonyolítására és kiszolgálására is alkalmas a terület. Továbbá a helyi vállalatokkal együttműködve képesek kiszolgálni a légi fuvarozási igényeket, rövid határidőn belül.

– A Békés Airport kft. hétéves működése során a legnagyobb repülőgép, amely Békéscsabán landolt, egy Saab 2000-es típusú volt, ami 40 utast szállíthat. Azonban a 1300 méter hosszú és 30 méter széles kifutópálya alkalmas akár egy ATR 72-es típusú repülőgép fogadására és indítására is, amelyen akár 45-en is utazhatnak. Az aszfaltozott kifutópályán kívül rendelkezésre áll még egy 750 méter hosszú, 30 méter széles füves le- és felszállópálya.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke elmondta, tudomása szerint 500 méterrel meg kellene toldani a kifutópályát, hogy nagyobb repülőgépek is felszállhassanak, landolhassanak a megyeszékhelyen. Nagy Mihály László leszögezte, ez a beruházás az egyik elengedhetetlen eleme a fejlesztésnek.

– Az M44-es megépítése és a 47-es számú főút fejlesztése mellett fontos lenne a békéscsabai repülőtér korszerűsítése is – fogalmazott. Úgy véli, az exportra termelő vállalkozások kihasználnák, főleg az élelmiszeriparban dolgozó cégek húzhatnának belőle hasznot, hiszen friss árukat szállíthatnának gyorsan. Logisztikai központok, csarnokok kaphatnának mellette helyet, mint amire volt már példa Ferihegy esetében.

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara mindenekelőtt a közútfejlesztést, ezen belül is elsődlegesen a gyorsforgalmi útfejlesztést (44-es és 47-es számú főút) szorgalmazza, amely számos társadalmi, gazdasági előnnyel járna. A vállalkozók állásfoglalását is kikérve lapunknak elmondták, a Békéscsaba-Gyula térségében megépült repülőtér egyelőre semmilyen érdemi szállítási szerepet nem játszik.

Meglátásuk szerint a repülőtér fejlesztése nem alkalmas olyan infrastruktúra helyettesítésére, mint az autópálya vagy a gyorsforgalmi autóút. A közúti fuvarozást sem váltaná ki. Csak a turizmusban és az egyéb üzleti szolgáltatásban (üzleti utak) jelentkezhet minimális igény rá, de a már működő, regionálisak közé beékelődött békéscsabai repülőtér belépése nem tud számottevő keresletet teremteni, a repülés nem fog teret nyerni.

A békéscsabai repülőtér fejlesztése gazdasági szempontból az egyik kitörési pont – fogalmaztak a Békés Megyei Kormányhivatalnál. Hozzátették: az elsődleges lépés a kifutópálya hosszának megnövelése lehetne. Ezáltal ugyanis nagyobb teherszállító gépek is leszállhatnának, a méretesebb utasszállítók is landolhatnának. Ezzel együtt a kiszolgáló és utasforgalmi egységeket is fejleszteni kellene.

A megye mezőgazdasági termelésének, zöldség- és gyümölcstermesztésének feldolgozóipara mellett a megfelelő szállítási infrastruktúrának is rendelkezésre kellene állnia, mivel ezek a termékek gyorsan romlanak. Így a távolabb lévő piacok is elérhetővé válhatnának. A légi szállítás már rövid- és középtávon is fontos szerephez juthatna, mivel a gyorsforgalmi út építése még viszonylag hosszabb időt igényel.

A repülőtér üzemeltetése részvénytársaságként lenne a legmegfelelőbb, ugyanis valószínűleg a megye élelmiszeripari és más termelői vállalkozásai belépnének, befektetnének a megalakult társaságba – tették hozzá. Kifejtették, hogy a normál személyszállító gépek fogadási lehetőségével az idegenforgalom is élénkülhetne, ez sem utolsó szempont.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!