Erőszak az ellenálló utas ellen, a történet bonyodalmai

Az első döbbenet után azonban megjelentek a szakmailag valamivel megalapozottabb beszámolók és értékelések is az eset kapcsán, amelynek háttere egyfelől valamivel érthetőbbé válhat, másfelől valamiféle tanulsággal mindenképp járhat bármelyikünknek, aki egy légitársaság járatára jegyet vált.

Először is az érintett légitársaság valójában nem a United volt, hanem a United Express járatát repülő Republic Airlines, másfelől a kemény fellépést nem a légitársaság, hanem a chicagói repülőtéri hatóság emberei követték el.

Teljesen törvényesen, még akkor is, ha egy szemernyi szimpátia sem fér az eljárásukhoz... Amint erre több szakmai kommentelő felhívja a figyelmet: a légitársaságoknak joga van bárkitől megtagadni az utazást, és ez rendszerint megjelenik abban az utazási szerződésben is, amit az utasok kilencvenkilenc százaléka nem nyomtat ki, nem nézi meg.

Ami ebben az esetben fontossá tette volna a hely átadását, az a légitársaság kényszerhelyzete, repülő személyzetnek kellett volna (tehát nem valamiféle kedvezményezett utasoknak) időben odaérniük Louisville-be annak érdekében, hogy ott átvegyenek egy járatot, ha ez nem történik meg, akkor annak a dominóhatása számos más repülőtéren okozott volna kellemetlen jelenteket. Vagyis a légitársaság nyilván úgy gondolkodott, hogy inkább egy utasnak okoz kényelmetlenséget, mint hogy egy egész járatnak, amely nem tud elindulni Louisville repülőteréről.

Mint ez ilyen esetekben történni szokott, a légitársaság először önkénteseket keresett, akik megfelelő díjazás ellenében átadják a helyüket. Amikor ennek nem volt sikere, akkor az összeget megemelték, ezer dollárra, és az előzékeny utasoknak járt volna szálloda és ellátás a következő járatig. Amikor erre sem akadt jelentkező vagy csak három a szükséges négy helyett – ez nem derül ki a jelentésekből  – nos, akkor érvényesítette a társaság azt a jogát, amit az IATA és az amerikai törvénykezés egyaránt biztosít neki a repülés megtagadására bárkivel szemben.

Ezután ugyancsak a törvények szerint az utasnak engedelmeskednie kellett volna, ha nem, akkor kell a hatósági közbelépés, ez egy másik fontos szabály: amit a repülőszemélyzet a gép fedélzetén mond, azt mindenkinek maradéktalanul végre kellene hajtani, az ilyen esetekben is. Az utas azonban  (a United elnöke is ezt állítja a levelében), nem engedelmeskedett, sőt, „emelte a hangját”, ami az utas szempontjából megintcsak tökéletesen érthető, akkor is, ha a törvény ellene szól.  Viszont megint többen utalnak arra, hogy végül a hatóságiak megjelenésekor az utas már nem a légitársaságiakkal, hanem a rendőrökkel szemben állt ellen keményen, noha a hatóságiak eleinte szintén udvariasan szólították fel az együttműködésre.

Kérdés az is, milyen alapon választja ki a társaság, ki az, akit néhány órára az indulás helyszínén akar hagyni. Ezt megteheti többféle szempont szerint, például: ki utazik a legolcsóbb tarifával, de az is lehetett szempont, hogy ki az, aki egyedül utazik, illetve ki az, akinek nincs a poggyásztérben bőröndje, vagyis különösebb ki-be pakolás és azonosítás nélkül, az utas a saját kézipoggyászával lehozható a gépről. Az is számíthatott, hogy az utas nem akar átszállni a célállomáson, tehát nem okoz a másik járatra való átülés további problémákat az utazásában. Egy másik szakmai elemzés azt is jelzi, az utazás megtagadása akkor is jogában áll a társaságnak, ha az utas már a helyén ül.

Az igazi probléma azonban ennek ellenére többek szerint azonban éppen ez, vagyis ott követte el a társaság a legnagyobb hibát, bár ennek körülményeiről sem tudunk sokat, hogy miért a beszállítás után kezdett bele az akcióba. A kapunál még becsekkolás után is könnyebb és talán egyszerűbb, működőképesebb lett volna találni olyan utast, aki hajlandó nem beszállni a gépbe a kompenzáció fejében. A híradásokból egyébkjént nem derül ki egyértelműen, de úgy tűnik, a másik három kiválasztott utas botrány nélkül elhagyta a gépet, hogy a következő járattal utazzon Louisville-be.

Mindezzel együtt a reakciók túlnyomó többsége a United ellen foglal állást, sőt, most már többen a társaság bojkottjára szólítanak fel, azzal, hogy a nagy amerikai légicégek közül szerintük ez az, amelyik a legkevésbé bánik jól, udvariasan az utasaival, például csak két hete annak a feltűnő esetnek, hogy a cég alkalmazottai két lánytól a nem megfelelő öltözékük miatt tagadta meg a beszállást, vagyis mert nem nadrág vagy szoknya, hanem leggings (elterjedt hazai nevén macskanadrág) volt rajtuk. Kétségtelen, a mostani történet a United számára feltehetően valóban okoz majd komoly kieséseket. Az incidens során feltehetően egyik félnek sem sikerült a legokosabb, leghumánusabb és legcélravezetőbb viselkedést felmutatnia, amit az is jelez, hogy a United elnöke is vizsgálatot illetve a tanulságok levonását ígéri az esemény kapcsán. Friss infó: a United elnöke újabb levelében már bocsánatot kért a történtekért.

Az eset különösen nagy felháborodást keltett Kínában, ahol általában úgy kommentálták, hogy az utast, aki egyébként doktor és arra hivatkozott, hogy várják a páciensei, etnikai hovatartozása miatt „szúrták ki” és kényszerítették a gép elhagyására. Az illető egyébként hírügynökségi jelentések szerint nem kínai, hanem vietnami származású. Valóban doktor, aki viszont kábítószerrel való visszaélés miatt elveszítette és csak 2015-ben kapta vissza orvosi engedélyét.

* * *