Ezermilliárd dolláros amerikai infrastruktúra-fejlesztés: mit kap belőle a vasút?

Bővülhet az Amtrak hálózata, jelentős kapacitásnövelésekkel. A cél az utasok átcsábítása az autókról és repülőkről, valamint a világ legtisztább vasúthálózatának létrehozása.

Mindenképpen történelminek nevezhető döntést hozott kedden az amerikai Szenátus: megszavazta a Biden-vezetés ezermilliárd dolláros, vagyis nagyjából 300 billió(!) – azaz 300 ezer milliárd – forintos infrastruktúra-fejlesztési csomagját. A csomag ráadásul 550 millió dollárral (körülbelül 165 billió forinttal) több pénzt foglal magában, mint amit a Szenátus eredetileg infrastruktúra-fejlesztésekre szánt volna a következő nyolc év során.

A gigaprogram minden bizonnyal a jelentős hatással lesz az amerikaiak életére a következő évtizedekben. A csomag egyik célja, hogy élhető, fenntartható közlekedési módokat nyújtson az amerikaiak millióinak, a tranzit- és vasúthálózatok modernizálásával és kibővítésével, ezzel egyidejűleg csökkentve az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az npr.org arról ír, hogy a törvényjavaslat értelmében a vasút 66 milliárd dollárhoz (cirka 20 ezer milliárd forinthoz) jut, beleértve a személy- és teherszállítást is. A közúthálózatra, hidak fejlesztésére és építésére, valamint egyéb nagyprojektekre további 110 milliárd (körülbelül 33 ezer milliárd forint) jut, ez közvetve érintheti a vasúti közlekedést is. Utóbbi pénzadag központjában a klímaváltozás mérséklése, valamint a felhasználók rugalmasságának, méltányosságának és biztonságának növelése áll, beleértve a kerékpárosokat és a gyalogosokat is.

A csomagot pénzügyi alapok összekapcsolásával finanszírozzák, például a Covid-19 pandémiára szánt, de végül el nem költött sürgősségi segélyalapokból, valamint a kriptovalutákra kivetett adók még szigorúbb behajtásából.

Az USA állami vasúttársasága, az idén ötvenéves Amtrak 75 milliárd dollárt (bő 22 ezer milliárd forintot) tervez hálózatfejlesztésbe fektetni az elkövetkező évek során, amire már régóta igény mutatkozik. Habár az Egyesült Államok népessége az elmúlt fél évszázad alatt megmásfélszereződött – több mint 120 millió(!) fővel nőtt –, a vasúthálózat szinte semmit se változott. A leggyorsabban növekvő államok közül Texas és Florida ráadásul meglehetősen kevés szolgáltatást nyújt a vasúti személyszállítás terén.

Az Amtrak intercity-szolgáltatásai elsősorban az északkeleti térségben, Chicago környékén, valamint az északnyugati partvidékre összpontosulnak; a keleti part északi részén futó, Washingtontól Bostonig számos metropoliszt felfűző, nagysebességű Northeaest Corridor (NEC) jelenti az Amtrak hálózatának gerincét, ide érkeznek a vasúttárság új Acela-vonatai is. A koronavírus-pandémia kitörése előtt Washington és New York között háromszor annyian választották a vonatokat, mint a légijáratokat. 2019-ben az Amtrak vonatain összesen 32,5 millióan utaztak, az NEC a regionális Northeast Regional útvonallal együtt az utasok negyven százalékát adta! A vasúttársaság 28 rövidtávú útvonalát, melyek működését az adott államok finanszírozzák, az utasok fele választotta.

A Washington Post arról számol be, hogy a tervek szerint 2035-re az új vasúti folyosók körülbelül 650 kilométeres körzetben kötik majd össze a legfőbb városi térségeket, várhatóan számos utast átcsábítva az egyéni autózásról és a repülőkről. Az Amtrak évi 20 millió új utassal számol, további 160 települést kiszolgálva, többek között olyan, a vasúti személyszállítás által gyakorlatilag évtizedekkel ezelőtt elvesztett városokat, mint az USA tizedik legnépesebbjének számító Phoenixet, vagy Las Vegast, vagy éppen az ohiói Columbust. Javulni fog a szolgáltatás az ohiói Cleveland és az észak-karolinai Charlotte térségében is, ahova jelenleg csak éjszakai vonatokkal lehet eljutni. De bekapcsolódnak a vérkeringésbe a forgalmas Atlanta–Nashville és Houston–Dallas folyosók is, alternatívát kínálva a dugóktól szenvedő autópályákkal szemben. Ohióban két új útvonalat is tervez elindítani az Amtrak, ezek egyike a Cincinnati–Columbus–Cleveland tengely. USA-szerte 25 Amtrak-útvonalon jár majd több vonat, Los Angeles és San Diego, vagy Seattle és Portland között több mint megkétszereződik a járatok száma – a vasút nélküli Hawaii-on, valamint a szintén távoli Alaszkán felül mindössze Wyoming és Dél-Dakota államokban nem szolgáltat az Amtrak.

Az Egyesült Államok jelenkori, összeségében 46. elnökét, Joe Bident tavaly novemberben választották meg és idén januárban iktatták be. A most 78 éves államférfit „Amtrak Joe”-ként is becézik, nem véletlenül: szenvedélyesen rajong a vonatokért, Delaware állam szenátoraként pedig évtizedekig napi szinten vonattal járt dolgozni Washingtonba, kétszer 180 kilométert megtéve. Választási programjában második vasúti forradalmat hirdetett azzal a céllal, hogy az USA-ban működjön a világ legtisztább, legbiztonságosabb és leggyorsabb vasúthálózata, mely minden közösséget közelebb hoz a nagyvárosi területekhez, ezzel is segítve a vidék és a városok közötti kapcsolatot. Biden szerint a belföldi repülőjáratok folyamatos késései, az USA- városainak útjain tapasztalható állandó dugók, az üzemanyagárak ingadozása, a fokozott környezettudatosság, valamint a növekvő közösségeket összekötő közlekedési kapcsolatok iránti igény arra figyelmeztet: a vasút az Egyesült Államok számára most fontosabb, mint eddig bármikor.