Felrobbant az amerikai rakéta, elindult az orosz
A Progressz teherűrhajó magyar idő szerint egy óra körül biztonságosan összekapcsolódott az űrállomással.
Korábban írtuk:
Bajkonurban sikeresen elstartolt és fölldkörüli pályára is állt a Progressz 57 teherűrhajó, hogy két tonnánál is több utánpótlást vigyen az űrállomásra. A start érdekessége, hogy olyan Szojuz-2-1A típusú hordozórakétát használtak hozzá, amelyet eddig még nem alkalmaztak sem a teherűrhajók, sem az orosz személyszállító űrhajók felbocsájtásához. A Progressz a nemrég kidolgozott „gyorsrandevú” manőver révén már csupán hat órányi repülés után összekapcsolódhat az űrállomással. Hhhez az kellett, hogy jól sikerüljön az időzítés: a start pillanatában az ISS Oroszország déli része felett, a kazah határtól mintegy négyszáz kilométerre repült.
Korábban írtuk:
Másodpercekkel az indítás után felrobbant az Antares rakéta, amely az Orbital Sciences teherűrhajóját, a Cygnust emelte volna földkörüli pályára, a Cygnus pedig a szükséges pályamódosítások és megközelítései eljárások után a Nemzetközi Űrállomásra vitt volna kéttonnányi ellátmányt.
Ellentétben tehát az első magyarországi híradásokkal, nem a NASA rakétája és űrhajója robbant fel, hanem a két magáncég egyikének eszköze, amely „beszállt” az űrállomás ellátásába. Legutóbb, a másik cég, a SpaceX Dragon űrhajója vitt szállítmányt az ISS-re és a napokban szerencsésen földet, azaz vizet ért a Csendes-óceánon, Kalifornia közelében.
Az Antarest az Atlanti-óceán partján lévő virginiai Wallops űrrepülőtérről bocsátották fel, és ahogy a rakéta elemelkedett a kilövőpadról, már látszott, hogy füst és láng jelenik meg a jármű oldalán. A toronytól eltávolodva, illetve a torony melletti lévő víztartály magasságában aztán a rakétáról darabok váltak le, ekkor keletkezett az első tűzgömb, majd a rakéta visszazuhant, a benne lévő üzemanyag felrobbant, újabb, még hatalmasabb lángfelhővel borítva el a kilövőpadot. Személyi sérülés nem történt, de a kár igen jelentős.
Az Orbital Sciences tavaly indította először kísérleti útjára az űrállomáshoz az Antares rakéta segítségével a Cygnust, a próbák után két hivatalos „járatot” hajtott végre. Legutóbb idén júliusban szállított a teherűrhajó komoly mennyiségű utánpótlást és tudományos anyagot az űrállomásra, és eddig mindegyik esetben sikeresen teljesítette a küldetését.
Az Antares hordozórakéta első fokozata egyébként nagyvonalakban megegyezik a Zenit nevű ukrán hordozórakéta első fokozatával. Két, kerozin-oxigén keverékkel meghajtott AJ26-58 hajtóművel, az egykori NK-33-as hajtómű továbbfejlesztett változatával épült. Vagyis a tavaly óta használt amerikai rakéta az egykori kudarcos szovjet holdprogram „leszármazottja”, ezt a hajtóművet ugyanis eredetileg a notóriusan fel-felrobbanó egykori szovjet óriásrakétához, az N-1-eshez használták volna.
Az Orbital Sciences 1,9, a SpaceX 1,6 milliárd dolláros szerződést teljesít teherűrhajóival, amelyek lehetővé teszik, hogy ne csak az orosz Progressz szállítmányai tartsák életben az űrállomást, miközben a személyzetek cseréjére az űrsiklók nyugdíjazása óta még mindig csak az orosz űreszközök állnak rendelkezésre. A SpaceX közben egyike lett azoknak a cégeknek, amelyek személyszállító űrhajók fejlesztésére is kaptak megbízatást a NASA-tól.
Hogy a mostani hiba miért következett be és mennyire veti vissza a programokat, azt egyelőre még nem lehet tudni, nyilván hosszú és alapos vizsgálat kell, hogy kiderítse a kudarc okait. A NASA közlése szerint az Orbital Sciences személyzete semmiféle anomáliát nem észlelt start előtt. A rakétát egyébként előző este indították volna, de akkor tíz perccel a start előtt meg kellett szakítani a visszaszámlálást egy a kilövőhely zárt körzetébe tévedt vitorláshajó miatt.
A Nemzetközi Űrállomás ellátása nem forog veszélyben, szó sincs tehát arról, amit az egyik hazai híradásban megfogalmaztak, vagyis hogy az ISS hat űrhajósa éhezni fog: a NASA jelezte, hogy bőven vannak tartalékok a fedélzeten, órákon belül egy Progressz teherűrhajó startol Bajkonurból, majd decemberben ismét egy Dragon visz utánpótlást az ISS-re. A Cygnus repüléseit azonban nyilván egy időre leállítják. Az Orbital Sciences részvényei a baleset után több mint 15 százalékkal estek a tőzsdén. Ugyancsak ellentétben az első hazai közlésekkel, a felrobbant rakétával megsemmisült teherűrhajó nem vitt semmiféle titkos katonai szállítmányt: az űrállomáson szükséges fogyóeszközök mellett volt a Cygnuson egy kisebb műhold, amit az űrállomásról kellett volna pályára állítani, és különféle tudományos kísérletek anyaga.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!