Flying Legends: Duxford 2014

A légcsavaros hadirepülés csúcspontja a második világháború volt. Egymotoros könnyű felderítő és vadászrepülők, zuhanóbombázók, torpedóvetők, két hajtóműves nehézvadászok, rombolók földi és légi támadógépek, valamint négymotoros nehézbombázók küzdöttek a légtér uralmáért. Aki a légtér ura volt, az a földi harcok kimenetelére is komoly befolyást tudott gyakorolni.

A több ezres, néha tízezres példányban készített repülőgépek közül a legtöbbet már bezúzták vagy egyéb módon megsemmisítették, sok múzeumokba került, de néhány százalékuk még mindig repül. Európában a franciaországi La-Ferté Alaisban rendezett Fette Arianne, a németországi Hahnweide, vagy a csehországi Pardubice repülőnapjain lehet látni nagyobb számban veterán repülőgépeket.

Az oldtimernek nevezett repülőgépek legnagyobb repülőünnepe az Angliában található Duxford. Itt az évente rendezett Flying Legends, magyarul „Legendák a levegőben” repülőnapon a második világháború sok típusa emelkedik a levegőbe. Akik gurulás és a repülés mellett többre kíváncsiak, azok megnézhetik a duxfordi múzeum gépeit, amelyek között a légcsavaros repülőeszközök mellett az 1950-es 70-es évek sugárhajtású gépmadarai, köztük amerikai B-52 vagy brit Vulcan nehézbombázó, az SR-71, a világ leggyorsabb felderítőgépe is megtalálható. Hazánk is adományozott egy MiG-21-es elfogót a múzeumnak. A múzeumi gépek mellett megtekinthetőek a restaurátorok hangárai is. Itt magyar szemmel izgalmas egy Cr-42 olasz biplán újjáépítése, amely remélhetőleg néhány év múlva repülni fog.

Ebben az évben a D-Day, a Normandiai Partraszállásról emlékeztek meg a rendezvényen. Másfél tucat Spitfire emelkedett a levegőbe, közülük három, inváziós csíkokkal. Sajnos a Hurricane-k motorgondokkal küzdenek, így a BBMF történelmi kötelék gépén kívül egyetlen jelent meg a rendezvényen. A régebbi kétfedelű Gloster Gladiatorból kettő is bemutatta fordulékonyságát. A tengerészet Sea Fury gépe is levegőbe emelkedett, sajnos a Swordfish torpedóvetőt idén nem repülték át a Royal Navy pilótái.

A szokásos amerikai macskák (Wildcat, Hellcat, Bearcat) szintén karcolták az eget, viszont a Red Bull kétmotoros Lightning gépe komoly meghibásodással küzd, egész évadukat lemondták. P-47 Thunderbolt sem volt a résztvevők között, viszont a Hawk-ok közül, Warhawk, Tomahawk, Hawk75 is repült. Négy Mustang szintén dinamikus bemutatót tartott, sajnos, mind D-változatú buborékkabinos volt.

A polgári repülés szerelmesei DC-3-at és egy Super Constellation-t láttak a levegőben, a B-17 és B-24 pedig a katonai gépek csodálóinak okozott boldog perceket. Levegőbe emelkedett a francia partizánok és brit kémek szállítására készített Lysander, amely lassú repülési képességei versenyeznek a német Storch-éval.  A „német oldalt” két spanyol Messer, vagyis Buchon képviselte.

Duxfordi hagyomány, hogy délelőtt a hangárok és a résztvevő gépek tekinthetőek meg, valamint a sok szakmai sátor, ahol kiváló kiadványok, modellek és makettek és relikviák kaphatóak, eltérően a többi repülőnap zsibvásárától. A közönség is szakmaibb, inkább idősebb generáció.

A repülés délután 3-4 órába van sűrítve, de akkor kapkodhatja a néző a fejét. A Flying Legends-en nem a nemzeti kötelékekről meg a különféle berepülő és demópilóták bravúroskodásáról szól a dinamikus program, hanem az öreg gépmadarakról az egész esemény. Ugyancsak hagyomány, hogy a résztvevők nagy része hatalmas kötelékké összeállva húz át a repülőnap végén a beton felett, majd a nézők tapsviharában szállnak le.

Aki szereti a régi repülőgépeket, annak kötelező esemény Duxford, amely sajnos nincs közel, és a magyar pénztárcáknak eléggé borsos áru a belépő, de egyszer megtekintve azonnal rabjává válik a Flying Legendsnek. Köszönet Esther Blaine PR menedzsernek a segítségért.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!