Hargita nemzetközi reptér, esélyek és kérdőjelek

MTI/iho   ·   2015.01.15. 11:15
cim

Egy székelyföldi nemzetközi repülőtér megvalósíthatósági tanulmányát mutatta be székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A Hargita repülőtér a Hargita hegység lábainál, a Székelyudvarhelytől mintegy 12 kilométerre fekvő Cekend-tetőn épülhetne meg. A megvalósíthatósági tanulmányban szereplő 2500 méter hosszú, 45 méter széles aszfaltozott futópálya Airbus A320-as típusú és ennél kisebb gépek fogadására lenne alkalmas.

A tanulmány elkészítői romániai, magyarországi és más új európai regionális repülőterek adatai alapján arra a következtetésre jutottak, hogy ha rendelkezésre áll a megfelelő méretű terület, a repülőtéri alap-infrastruktúra mintegy 15 millió eurós költséggel (4,6 milliárd forint) megépíthető.

Látványtervek, fotók a megvalósíthatósági tanulmányból

Szász Jenő elmondta, hogy a Budapesttől és Bécstől 100-100, Pozsonytól 80 kilométerre lévő Győr-Pér repülőtér számított kiindulópontnak a Hargita repülőtér tanulmányának elkészítéséhez. Úgy vélte, a régió fejlődéséhez elengedhetetlenül fontos lenne a székelyföldi repülőtér megépítése. A Cekend-tető, amelyre a repülőtér épülhetne, egyaránt mintegy 120 kilométerre fekszik a marosvásárhelyi repülőtértől és az épülő Brassó melletti repülőtértől.

A tanulmányt egy héttel azt követően mutatta be a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, hogy a Hargita Megyei Tanács is közzétette a megyei repülőtér-fejlesztési koncepcióját. A megyei önkormányzat a Csíkszereda szomszédságában fekvő Csíkcsicsó melletti füves repülőteret fejlesztené olyan légi kikötővé, amely összeköttetést teremthetne kis repülőgépek számára a Székelyföld és Budapest között. A megyei önkormányzat által elképzelt fejlesztési program első szakaszában 1,2 kilométer hosszú, 25 méter széles futópálya épülne.

A Hargita megyei önkormányzat keddi közleményében tudatta, hogy a fejlesztési koncepció közvitája után a Hargita megyei közgyűlés hoz határozatot a repülőtér-fejlesztésről. A közlemény szerint a megyei önkormányzat korábban a Cekend-tetői és a gyergyószárhegyi repülőtér létesítéssel is foglalkozott.

– Egymást erősítő elképzelésekre van szükség, a megyei tanács pedig ezek mellé áll, mert nem szeretnénk ölbe tett kézzel ülni addig, amíg Székelyföldet autópályák keresztezik, hiszen ez egyelőre távoli álom. Egy repülőtér megvalósítása viszont hamarabb valósággá válhat, ha van rá kellő akarat – idézte a közlemény Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét.

A Transindex marosvásárhelyi portál az iho.hu repülési rovatvezetőjét kérdezte a tervről. Márványi Péter válaszában emlékeztetett arra, hogy maga a tanulmány is még igen széleskörű felméréseket javasol döntés előtt. Kétségtelen, hogy egy repülőtér vonzó létesítmény, és, amint azt a tanulmány is írja, egy repülőtérnek hatalmas jelentősége lehet egy régió fejlődésében. A kérdés az, hogy ehhez passzol-e egy valóságos regionális fejlődés.

A példaként említett Győr-Péri reptér fejlesztéséhez az Audi letelepedése adott fontos lökést, kérdés, hogy várható-e hasonlóan jelentős beruházás Székelyudvarhely környékén, olyan tőkeerős cég részéről, amely hajlandó lenne megtámogatni egy ilyen projektet. A tanulmány három fő exportcikket említ, a fát, az ásványvizet és a könnyűipari termékeket: a gazdaságos cargo-tevékenység a nagyvilágban viszont általában kisebb tömegű, de nagy értékű árucikkekhez kötődik, mint például az informatikai berendezések.

Ami az utasforgalmat illeti: a marosvásárhelyi repülőtér nincs kihasználva, miközben épül a brassói légikikötő. Kétségtelen, hogy Székelyudvarhely vidéke a repterek szempontjából egy lyukban létezik, de ennek a lyuknak a peremvidékén nagy forgalomra képes repülőterek vannak, illetve lesznek. Fontos kérdés a közlekedési formák kölcsönhatása is, de a péri vagy a sármelléki reptér esetében is tényező volt a közúti elérhetőség, az autópályák megléte: egy reptér nem tudja pótolni a hiányzó gyorsforgalmi összeköttetést.

A tanulmány szerint az első lépcső nem tartalmaz ILS-t, ebből a szempontból tanulságos a marosvásárhelyi repülőtér története, amelynek addig nem stabilizálódott a forgalma, amíg nem kapott műszeres leszállító rendszert. Ami a mostani tervet illeti: lehet, hogy ezt a lépcsőfokot nem lépi meg először egy repülőtér, de akkor miből lesz olyan forgalma, aminek a révén megtörténhet az a beruházás, amellyel megkapja a műszeres leszállító rendszert, amivel stabilizálódik, illetve fejlődik a forgalma?

További kérdések: fénytechnika, tűzoltó szolgálat, üzemanyag-tárolás és szolgáltatás, jégtelenítés, hóeltakarítás, útlevél- és vámvizsgálathoz szükséges személyzet, biztonsági berendezések beszerzése és fenntartása, és még sok minden más. Nemzetközi utasszállításhoz olyan forgalmi épületet kell építeni, amelyben elkülönített a be- és kilépőforgalom.

Az uniós támogatás nagyon is elképzelhető a regionális reptérfejlesztéshez, kérdés, hogy Romániában ezt hogyan kezelik majd, tekintettel arra, hogy a székelyföldi magyarokon kívül senki nem akarja elfogadni a Székelyföld mint külön régió létezését. Egy a környéken lévő kisebb füves, elsősorban sport- és hobbicélokat, illetve üzleti repülést szolgáló repülőtér elméletileg jól megfér egy regionális nemzetközi reptér közelségében is, két eltérő funkcióról és kategóriáról van szó. A kérdés az, hogy a nagyobb ívű koncepciónak nagyobb-e a perspektívája.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek

Vasút

Divertiland következik!

Biszak Ábel   ·   2014.05.08. 14:30
Chiajnában, Bukarest elővárosában található a Divertiland, az ország legnagyobb vízi szabadidős parkja. Jövő héttől vonattal is megközelíthető.