Hiába megy vonat a horvát tengerpartra, ha lassú

A Jutarnji List című horvát napilap arról ír, hogy a HZ a túlzsúfolt autópályák elkerülése végett hirdette meg a programot. A személygépkocsival történő utazás árának töredékébe kerül a vonatjegy az Adriai-tengerre, de egy ilyen út akár egy napig is eltarthat. A lap szerint a legrosszabbul azok járnak, akik a kelet-horvátországi Eszékről akarnak az Adria-tenger mentén fekvő Sibenikbe utazni. A mindössze hatszázhúsz kilométer távolság autóval öt óra alatt megtehető, ha valaki mégis a horvát vasúttársaság mellett dönt, és vonattal utazik át az országon, három átszállással huszonöt óráig tart az út. Összehasonlításképp egy profi kerékpározó tizenhat óra alatt teszi meg ugyanezt a távolságot. A Varasd (Varazdin)-Split viszonylat vonattal 16 óra 22 perc, autóval négy és fél óra. A Zágráb és Split közötti vonattal hét és fél óra, autóval viszont 3 óra 45 perc.

Az elmúlt tizenöt évben Horvátországban a fejlesztések nagy része a közúti közlekedés terén történt, míg az összes többi ágazat (vasúti, légi és vízi közlekedés) elhanyagolt állapotban van. Emiatt a horvát állampolgároknak mindössze tizenkét százaléka használja a tömegközlekedési eszközöket. A Vecernji List című horvát napilap hétfőn arról cikkezett, mennyire elavult a horvát tömegközlekedésben használt járműpark. A horvát hajók és komphajók átlagéletkora 46,2 év, a vonatoké harminc. A lap szerint a mozdonyok hetven százalékát tíz éven belül le kell cserélni, mert használhatatlanná válnak. A villamosok átlagéletkora harminc év körüli, az autóbuszok terén azonban jobb a helyzet, ott 10,6 év a járművek átlagéletkora, míg a repülőgépeké 12,8 év.

Az egymillió lakosra jutó autópálya-hossz alapján Horvátország a negyedik helyen áll az Európai Unióban, összesen közel 1330 kilométer autópálya épült az országban. Ugyanakkor egyike a legdrágább autópályáknak is az EU-ban. A közlekedést tovább nehezíti, hogy fizetőkapus rendszer működik az országban, ami miatt a turista szezonban, váltónapokon, több kilométeres sorok is feltorlódnak az autópályán. A horvát kormány azt tervezi, hogy 2030-ig felfejleszti a tömegközlekedést, ami várhatóan csökkenti majd a személygépkocsi forgalmat. Az egy főre jutó gépkocsik száma alapján Horvátország az élen jár az unióban, ennek oka azonban részben az, hogy rosszul szervezett a tömegközlekedés az országban. A horvát fővárosban például nincs metróhálózat, ezért villamossal eljutni a város egyik feléről a másikra több órán át is tarthat.

* * *