Hivatalosan is elindulhat a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv uniós projektjeinek megvalósítása

Az erről szóló kormányhatározat megjelent a Magyar Közlönyben!

A Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurónyi európai uniós fejlesztési forrás kézzelfogható eredményeként megjelent a Magyar Közlönyben az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Plusz felülvizsgálata, így hivatalosan is elkezdődhet a jelentős részben IKOP Pluszból finanszírozott Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv (BGVT) projektjeinek megvalósítása.

A tízéves Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv összesen 3550 milliárd forintból újítja meg a magyar kötöttpályás közlekedést. A jelenlegi, 2027-ig tartó uniós finanszírozási ciklusban a magyar közlekedési tárca több mint 2000 milliárd forintnyi vasútfejlesztést indíthat el ténylegesen. Pillérek:

• a Budapest–Veresegyház–Vác és a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét vasútvonal fejlesztése,
• a budapesti HÉV-hálózat megújítása,
• budapesti elővárosi vasútfejlesztések folytatása,
• elkezdődik a Debreceni Nagyállomás rekonstrukciójának előkészítése,
• a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal korszerűsítésének előkészítése,
• a miskolci és a szegedi fővonal pályasebességének 160 km/órára emelése,
• a pécsi fővonal átépítésének előkészítése,
• új intermodális közlekedési csomópontok létesítése,
• meghosszabbodhat az M3-as metró,
• megépülhet a pesti és budai fonódó villamoshálózat folytatása.

A BGVT részeként új intercity-szerelvények és HÉV-járművek beszerzése is megvalósulhat.

Nyitóképünkön: a budapesti elővárosi vasúti közlekedésben fontos szerepet játszó Kőbánya felsőn cammog át egy sulzeres hordósvonat. A kép jobb oldalán az a már-már örökkévaló teherkocsi tűnik fel, amely évtizedek óta az állomás egyik ismerős arculati eleme. A képet alaposabban szemügyre véve kiderül, hogy már egy fa is kinőtt a teherkocsiból… Balázs Zsolt április 24-én járt arra