Hungarocontrol: Koszovó felett az ég...

A NATO megbízásából áprilistól határozatlan ideig a magyar légiforgalmi szolgálat ellenőrzi a Koszovó feletti magaslégteret – jelentette be Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és Szepessy Kornél, a társaság vezérigazgatója. A HungaroControl ezzel továbbra is az egyetlen olyan cég Európában, amely nem szomszédos ország légterét irányítja.

A magyar légiforgalmi szolgálat 2014 óta, mintegy 700 kilométer távolságból, világszínvonalú budapesti központjából irányítja Koszovó átrepülő légi forgalmát. Az elmúlt öt év kimagasló teljesítményének elismeréseként a NATO döntéshozó testülete, az Észak-Atlanti Tanács úgy döntött, határozatlan idejűre módosítja a koszovói magaslégtér irányításáról szóló szerződést, így a jövőben is a HungaroControl nyújthatja ezt a szolgáltatást a régióban.

„Az együttműködés komoly sikernek tekinthető, hiszen nincs még egy ország Európában, amelynek nemzeti légiforgalmi szolgálata egy nem szomszédos ország légterét irányítja” – mondta Bártfai-Mager Andrea. „A HungaroControl kiemelkedően sikeres évet zárt tavaly, több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az állami cég légiforgalmi irányítói, többek között ezzel is jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság növekedéséhez” – tette hozzá.

„A koszovói magaslégtérben, az úgynevezett KFOR-szektorban is komoly növekedés zajlott az elmúlt időszakban. A magyarországi légiforgalmi irányítók 2018-ban közel 116 ezer gépet kezeltek itt, ez az elmúlt 5 év gépmozgásainak 30 százalékát teszi ki. A NATO-megbízatás ideje alatt eddig mintegy 394 ezer repülőgép biztonságáért feleltek a magyar légiforgalmi irányítók a koszovói légtérben” – hangsúlyozta Szepessy Kornél, a HungaroControl Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: 2019-ben is a forgalom nagyütemű bővülésével számolnak. „Az elmúlt évi rekordokat felülmúlva az idei január-februári gépmozgások száma már közel 7 százalékkal meghaladja a 2018-as év azonos szakaszában mért eredményeket, a Koszovó feletti magaslégtérben pedig átlagosan 42,5 százalékos növekedést tapasztaltunk ugyanebben az időszakban” – fejtette ki a vezérigazgató.

Becslések szerint azzal, hogy a koszovói magaslégteret 2014-ben újból megnyitották, az európai légi útvonalak hossza átlagosan évi 685 ezer kilométerrel csökkenhetett, ami évi 24 ezer tonnával alacsonyabb üzemanyagfogyasztást jelent, amelynek köszönhetően számítások szerint 75 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe.

Portálunk részletesen foglalkozott a koszovói magaslégtér irányításának átvételével, illetve az ehhez szükséges feltételek megteremtésével. Mint Hangyál Gyula, a HC egyik vezetője 2014-es interjújában elmondta: a NATO vissza akarta juttatni a civileknek a légteret, hogy megszüntesse ezt a fehér foltot, hiszen semmilyen katonai, politikai indok már nem volt a lezárás fenntartására. De a NATO nem szolgáltató, tehát önállóan nem tud irányítást biztosítani. Így jutott el ez az ötlet a HungaroControlhoz. Az pedig éppenséggel feltétele volt a szolgáltatás elvállalásának, hoyg a szolgáltató ne valamelyik szomszédos ország irányító szervezete legyen. „A környező országokkal, a szerb irányítással igen jó kapcsolataink vannak, jól tudunk velük együtt dolgozni, még az ottani szakmai partnerünk is azt mondta, hogy: veletek el tudjuk képzelni ezt az együttműködést.... Mindenkivel van telefonkapcsolatunk. Az ottani légvédelmi, légirendészeti feladatokat ellátó NATO-val is, aztán telefon- és számítógépek közötti kapcsolat van a szkopjei irányítással. És nyilván a szerb-montenegrói irányítással is ugyanúgy kapcsolatban vagyunk, ami a HungaroControl ottani megfelelője.”

Hangyál Gyula azt is elmondta: ez presztízs-értékű feladat volt, amellett, hogy technikailag sikerült megvalósítani. „Olyan pályán mozogtunk, amin még tán soha senki nem mozgott. Elsők voltunk valamiben több szempontból is. Ezért a véleményünkre, tapasztalatainkra mindenki kíváncsi igen széles körben, mind a polgári, mind a katonai terület. A szakmai hozzáértésünk mindenképp téma rengeteg értekezleten, és ez több mint kíváncsiság, egy kicsit talán irigység is, meg büszkeség is, és félelem is.”

* * *