Indonézia, a légi balesetek országa

Két és fél év alatt tíz A1-kategóriás, tehát teljes gépvesztéssel járó baleset: ez még akkor is nagyon sok egy adott országban, ha nem mindegyik esemény járt halálos áldozattal, és ha egy nagy országról van szó. A világhírű repülésbiztonsági szakújságíró, David Learmount a Flightglobal repülési portálon meglehetősen kemény hangú összefoglalót tett közzé a legutóbbi, Bali szigetén történt eset kapcsán. A cikkben és a videóüzenetben Learmount úgy foglal állást, hogy a rendkívül rossz biztonsági helyzet javítása érdekében Indonéziának drasztikus lépéseket kellene tennie, beleértve akár légitársaságok üzemeltetési jogának visszavonását.

A Flightglobal adatbázisa szerint az elmúlt tíz évben legalább harminc teljes gépvesztéses, illetve 23 más súlyos repülőesemény történt az országban. Az ICAO és a IATA ugyan megpróbált segíteni, de a jelek szerint több kellenne. Szükség lenne a hatóságok átalakítására, külföldi szakértők bevonásával, hasznos lenne Learmount szerint tajvaniak és dél-koreaiak tanácsa is, ezeknek az országoknak ugyanis hasonlóan szörnyű volt a baleseti statisztikájuk, de sikerült kijönniük a hullámvölgyből. Jó, hogy megtörtént az indonéz légihatóság és a vizsgáló szervezet kettéválasztása, és az, hogy a hatóságot függetlenítették a kormánytól. De még túl korai ennek hatásait lemérni: a szükséges változtatások a fejekben is meg kell, hogy történjenek, ami nem megy egyik napról a másikra, és ez még sürgősebbé teszi a határozott fellépést.

Learmont szerint az indonéz légitársaságokat sok változásra késztette, hogy az ország 2007-ben uniós tiltólistára került. A nemzeti légitársaság, a Garuda International 2009-ben már visszanyerte a jogot, hogy Európába repüljön. A 2000-ben alapított Lion Air, amelynek gépe a minap a pálya előtt esett a tengerbe, jó okkal maradt rajta a feketelistán. A legutóbbival együtt ennek a társaságnak a gépeivel hét súlyos esemény történt, egy halálos, hat gépvesztéses. Az indonéz társaságok közül is ez a legrosszabb statisztika. Noha a Bali szigetén történt eset egyik összetevője az időjárás volt, és a társaság arra hivatkozik, hogy a legutóbbi gépük elvesztése 2010-ben történt, de ez nem változtat az általános képen, mondja Learmount, hozzátéve, hogy a Lion Airnek hatalmas szerencséje volt, hogy haláleset nélkül megúszták a bali incidenst.

A repülésbiztonsági szakértő arra emlékeztet, hogy az indonéz légitársaságok rekordmennyiségben rendeltek új repülőgépeket, és ehhez képest kellene a helyi hatóságoknak szigorúbban fellépniük. Nemcsak a földi és légi üzemeltetést kell ellenőrizni, hanem azt is, hogy a légitársaságoknak van-e elég megfelelően képzett pilótája és földi személyzete a fontosabb funkcióban a rengeteg gép üzemeltetéséhez. Indonézia az európai szabályozást kellene, hogy átvegye, és szigorúbb szankciókat kell, hogy bevezessen, például ha egy légitársaság fél éven belül nem változtatja meg a belső rendszerét, el kell tiltani további gépek üzembe állításától. Egy év után pedig fel kell függeszteni az üzemeltetési engedélyét (AOC). Igen, ezek drasztikus lépések, de ideje, hogy Indonézia lenyelje a keserű pirulát. Ha egy légitársaság a növekedés okán kompromisszumokat köt a biztonság terén, nem érdemli meg, hogy repülhessen – állítja a nemzetközi hírű repülésbiztonsági szakújságíró, David Learmont.

Ami magát a Bali szigeten történt balesetet illeti, az üggyel foglalkozó internetes portálok kissé türelmetlenül várják, hogy az április 13-án történt balesettel kapcsolatban az indonéz hatóság adja ki az ilyenkor szokásos előzetes jelentést. Az első következtetések legalábbis a baleset lefolyásáról és lehetséges okairól talán már megszülethettek volna, tekintettel arra, hogy a személyzetnek nem esett baja, a fedélzeti adatrögzítő és a pilótafülke hangrögzítője is a vizsgálók rendelkezésére áll. Mint arról többször beszámoltunk, a Lion Air alig két hete forgalomba állt 737-800-asa Denpasar repülőtere 09-es pályájának megközelítése közben a küszöb előtt 101 utassal és hétfőnyi személyzettel a tengerbe esett, szerencsére már közel a parthoz. A balesethez egyes feltételezések szerint valóban hozzájárulhatott esetleg a szélnyírás jelensége, de más internetes hozzászólók azt is megírják, hogy a pálya műszeres leszállórendszere nem volt kalibrálva. Egy a reptéren sűrűn leszálló, feltehetően európai pilóta-netező az AvHerald fórumán azt mondja: sokszor tanúja Denpasaron „a rosszul megtervezett műszeres megközelítési eljárás rossz végrehajtásának”.