Ismét lesz Budapest–Marosvásárhely légijárat!
A pálya, a forgalmi előtér és a gurulóutak felújítását elsősorban a megyei tanács költségvetéséből, illetve bankhitelből finanszírozták, a munkálatok a kedvezőtlen időjárás miatt ugyan elhúzódtak, de végül június végére nemcsak hogy elkészültek, de a pálya megkapta a hatósági engedélyt is (csak percekkel azelőtt, hogy az első charter 737-es leszállt a repülőtéren).
A Wizz már a bezáráskor ígérte, hogy amint a pálya állapota megengedi, visszatér Marosvásárhelyre, és ez meg is történik (illetve már meg is történt a a dortmundi és memmingeni járattal, hamarosan indul a londoni is), azonban olyan formában, amire nem sokan számítottak, és ami a jelek szerint némiképp el is keserített sokakat „Erdély fővárosában”: a Marosvásárhelyre való visszatérés ugyanis Budapest relációjában egyben Kolozsvár elhagyását jelenti, vagyis szeptember 16-án repüli a Wizz az utolsó Budapest–Kolozsvár–Budapest járatát, és ezután már csak a Budapest–Marosvásárhely vonalat tartja életben.
„A székelyföldi magyarok ennek örülhetnek, de senki más nem” – olvasható a változásokról szóló egyik híradás felvezetőjében, érzékeltetve, hogy a kolozsváriaknak komoly veszteség a kényelmes légijárat elmaradása a magyar főváros és az erdélyi nagyváros között. Nyilván azoknak is furcsa ez a fejlemény, akik úgy vélik, ha Kolozsvár jóval nagyobb város, mint Marosvásárhely, akkor Kolozsvárnak kell, hogy legyen légi összeköttetése Budapesttel.
Ugyanakkor alaposabban végiggondolva a dolgot, a légitársaság szempontjából ez a logikus döntés. A marosvásárhelyi járatot ugyanis valóban jelentős részben a székelyföldiek igényei tartották életben, vagyis egy dolog a repülőteret befogadó város piaca, de még fontosabb az a forgalom, amit egy település vonzáskörzete jelent. A kissé rosszmájú megjegyzést azzal is ki lehet egészíteni, hogy ez a vonzáskörzet abszolúte nem csak a magyarok által sűrűbben vagy túlnyomórészt lakott Maros, Hargita és Kovászna megyét jelenti, hanem a Maros megyétől északra és keletre fekvő területeket is.
Az persze fontos tényező, hogy Székelyföldre Budapestről autóval eljutni most is embert próbáló feladat, annak ellenére, hogy az észak-erdélyi autópályának egyik szakasza elkészült, de ez csak ötven kilométer, és igazi szerepe éppenséggel az, hogy a forgalom el tudja kerülni az ugyancsak kalandos átvergődést Kolozsváron.
Kolozsvár maga pedig közelebb van a magyar határhoz, ami nemcsak azt jelenti, hogy oda Budapest felől autóval valamivel könnyebb eljutni, hanem azt is, hogy a Wizz A320-asainak ez azért eléggé rövidke, és ezért nyilván gazdaságosan nehezen repülhető vonalat jelentett.
A gépek felszállás után 240-es repülési szintig emelkednek – a szokásos 300 felettihez képest – de ezen a magasságon csak vagy öt percet repülnek, aztán már süllyedni kell. Marosvásárhely legalábbis ehhez képest plusz száz kilométerrel távolabb esik. A kolozsváriaknak nyilván az is csökkentheti a bánatát, hogy a budapesti járaton kívül Kolozsvárról azért repül tovább a Wizz, ha nem is Budapestre. A marosvásárhelyiek pedig korábbi megyei nyilatkozatok szerint abban reménykednek, hogy a Wizz újraindítja majd innen a bukaresti járatát is, merthogy Marosvásárhelyről a román főváros felé legalább annyira kalandos az autózás, mint Budapestre.
Nyilván a repülőtér újraéledésével is kapcsolatos, hogy a légikikötő tulajdonosa most fogadta el a Transilvania Airport hosszú távú fejlesztési programját. A négy verzió közül a legkomplexebbet választották, ami több más beruházás mellett előírja a pálya meghosszabbítását 2000-ről 2500 méterre, új kiszolgáló területet és hangárt építenének, és lenne helye a kisgépes, üzleti és mentőrepüléseknek is.
* * *
Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
