Japán megtörte a jeget, vízre bocsátotta a Jövő II-t!
A jégtörő képességgel felruházott sarkvidéki kutatóhajó építése 2021-ben kezdődött. Ezzel Japán is beszáll a jég fogságából egyre gyorsuló ütemben kiszabaduló térség gazdasági potenciáljának felderítésébe.
A projektet a Japán Tenger–Föld Tudományos és Technológiai Ügynökség (JAMSTEC) tartja kézben. A Mirai II (Mirai, azaz Jövő) vízre bocsátásakor kiadott közleményből kiderül, Japán igenis felhatalmazottnak érzi jelenlétét a Jeges-tengeren, egyrészt az ország földrajzi közelsége miatt, másrészt – hagyományosan – a világ egyik legfejlettebb országaként kíván szerepet játszani a globális környezet kutatásában. A Mirai II feladatául szánják, hogy hozzájáruljon az Északi-sarkot érintő, „tudományos bizonyítékokon alapuló különféle problémák megoldásához”. A JAMSTEC kiemeli, hogy a hajót olyan berendezésekkel, fejlett kutatóműszerekkel látják el, amelyek lehetővé teszik a légkörrel, időjárással, óceánokkal, tengeri jéggel és még sok mással kapcsolatos megfigyeléseket.
Tervezése során azzal számoltak, hogy a Mirai II gyártása a Japánban elért legmagasabb technológia szinthez igazodik. A 13 ezer tonnás új hajó 128 méter hosszú, háromcsomós sebességgel 120 centi vastag jeget képes megtörni, fedélzetén 97 személyt lehet majd elhelyezni, 34 főnyi legénységet és 63 kutatót. Meghajtásáról három, egyenként 5600 kW teljesítményű dízel-, valamint egy 2600 kW-os, kettős, gáznemű és folyékony üzemanyagú (DFD) generátor gondoskodik.
A Mirai II elődjét, az eredetileg nukleáris meghajtásúnak tervezett Mirait (a kezdetekben: Mutsu) még 1969-ben bocsátották vízre, de a rektor beépítése után enyhe sugárzást észleltek, ami egyrész lakossági tiltakozásokat váltott ki, másrészt a reaktor védőpajzsát át kellett építeni, és végül dízelmeghajtást kapott. Teljes átépítését követően a Mutsu (1996-tól már Mirai néven) végre maradéktalanul betölthette funkcióját üzemelt, mostanra pedig múzeumot alakítottak ki a hajón.
Felszerelését követően a Mirai II 2026 novemberében indulhat első sarkvidéki kutatóútjára. Figyelemre méltó, hogy a vízre ereszthető munkahajójának a Shirokuma, azaz szó szerint a Fehér medve nevet adták, nyilván nem véletlenül: a jegesmedvék a sarkkör közelében élő legismertebb állatok, amelyekre az élőhelyük környezeti változása a legnagyobb hatással van.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
