Jelentős támogatást kap a félpótkocsik vasúti fuvarozása

Megduplázódhat a félpótkocsis intermodális nemzetközi áruforgalom az EKR-támogatással, rövid távon évi ötvenezer kamionnyi forgalomcsökkenés várható a hazai utakon.

A fenntartható áruszállítás jelentős támogatáshoz jutott Magyarországon: február óta az energiahatékonysági kötelezettségi rendszeren belül segítik a közúti félpótkocsik vasúti fuvarozását. A jogszabálymódosítást kezdeményező Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége azzal számol, hogy egy átlagos nemzetközi fuvarral akár 150–200 eurót is kaphatnak a fuvarozó cégek a plusz adminisztrációs költségeikre, és rövid távon évi ötvenezer kamionnyi forgalomcsökkenés várható a hazai utakon.

A klímavédelmet támogató, 2021-ben életbe lépett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) azt szolgálja, hogy 2030-ra a magyarországi végső energiafelhasználás ne haladja meg a 2005-ös szintet. Ehhez tíz év alatt mintegy 7 petajoule-lal kell csökkenteni a hazai energiafelhasználást. Ennek részeként az EKR-be bevont gazdasági szereplőknek – földgáz vagy villamosenergia-kereskedőknek és egyetemes szolgáltatóknak, valamint üzemanyagot használóknak – évről évre meghatározott tizedszázalékkal kell csökkenteniük saját energiafogyasztásukat. Ha ezt nem tudják teljesíteni, akkor kvótát kell vásárolniuk.

Az EKR-rendszer keretében már két éve megvolt az elvi lehetőség a nemzetközi kamionfuvarok vasúti szállításának támogatására, de az MLSZKSZ kezdeményezésére idén februárban úgy módosult a jogszabály, hogy azt széles körben, hatékonyan lehessen alkalmazni.

Az új rendelkezés azokat a magyarországi bejegyzésű közúti fuvarozó vállalkozásokat segíti, amelyeknek van kamionjuk és azok már eddig is közlekedtek nemzetközi forgalomban. Ezek elszámolhatnak energiamegtakarítást az EKR-rendszerben, amennyiben a kamion pótkocsiját vasúton szállítják. Az auditált energiamegtakarítási kvótát pedig értékesíthetik. Az MLSZKSZ számításai szerint megfelelő feltételek teljesítése esetén ez egy Budapest és Ruhr-vidék közötti szállításnál 150–200 eurót is jelenthet, a plusz adminisztrációs költségeik fedezetére, de a fuvartávolságtól és a körülményektől függően lehet ennél kevesebb vagy akár több is.

„A kamionpótkocsik vasútra terelésének támogatása környezetvédelmi és versenyképességi szempontból is jelentős intézkedés. Ennek segítségével számításaink szerint rövid időn belül megduplázódhat a nemzetközi félpótkocsis intermodális forgalom, és évente mintegy ötvenezer kamionnyi áruval kevesebbet szállítanak majd közúton. A már működő félpótkocsis intermodális terminálok készen állnak a többletforgalom átrakására, ezen felül új vasúti–közúti intermodális terminálok is épülnek, például Debrecenben, Szegeden vagy Zalaegerszegen” – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke a 14. Közlekedéslogisztikai Konferencia megnyitóján. 

Az MLSZKSZ hosszabb távon további bővülésre számít az európai intermodális áruforgalomban. A vasúti fuvarozás ugyanis környezetbarát, ezért az Európai Unióban a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet szánnak neki. Ezt egyrészt a vasúti fejlesztések támogatásával segítik, valamint már bejelentették, hogy a jelenleginél jóval nagyobb környezetvédelmi díjterhekkel sújtják majd a közúti szállítást. Emellett a kamionos fuvarozásnak a több százezres nagyságrendű európai sofőrhiány is egyre komolyabb kapacitásproblémát okoz.

Létrejött a minősített logisztikai parkok hálózata

A Közlekedéslogisztikai Konferencián adták át a logisztikai park minősítéseket, összesen 57-en kaptak logisztikai park címet. A kormány által tavaly elfogadott, az ipari parkok minitájára kidolgozott új minősítési rendszer célja egy egységes szabályozási, minősítési és ellenőrzési rendszer létrehozása, amelyben a logisztikai szolgáltató szektor beruházásai koordinált keretek között és hatékonyabban valósulnak meg.

A minősítésre pályázni kell, az intermodális logisztikai park, regionális logisztikai park vagy helyi logisztikai park cím odaítélésére a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács tesz javaslatot.

A konferencián Nagy Ádám, iparügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta, a minősítési rendszer a koordinációt, a fenntarthatóságot, a befektetésösztönzést, valamint a minőségbiztosítást is segíti. A minősítés közvetlen előnnyel nem jár, de a REPowerEU uniós forrás keretében, annak megnyílása után, energiahatékonysági beruházások támogatására pályázhatnak a minősített logisztikai parkok.

Nyitóképünkön: Logisztikai parkok képviselői a minősítés átadása után - fotókredit MLSZKSZ, Író Zoltán.