Kalinyingrád az alternatív selyemutak jelenlegi nyertese

Az Európa és Kína közötti vasúti teherforgalom növekedésének kiszolgálásához az Új Selyemút hagyományos útvonalán felül szükség van újabb alternatívákra is. Az egyik ilyen a Litvánia és Lengyelország között fekvő kis orosz enklávén, Kalinyingrádon halad át.

Az Új Selyemút elsődleges útvonala a lengyel–fehérorosz (belorusz) határon, Terespol és Breszt átkelőin keresztül vezet. A Selyemutat használó egyik legjelentősebb szállítmányozó cég, az RTSB 2017-ben az elsők között adott esélyt három új útvonalverziónak: az egyik Kalinyingrádon át vezet, a másik kettő pedig a fehérorosz–lengyel határt használja, a belarusz Szviszlacsnál, valamint Hrodnánál. Ezen útvonalak közül a Kalinyingrádot érintő és Litvánián is áthaladó szállítási opció mutatkozik a leghatékonyabbnak és legsikeresebbnek: az RTSB jelenleg hetente három–négy vonatot közlekedtet Kalinyingrád és a németországi Duisburg, valamint Ludwigshafen kikötői között. Ezeken felül a kínai Hszian és a Németország nyugati részén, a Rajna partján fekvő Neuss között hetente háromszor közlekedő expressztehervonat is érinti az orosz csomópontot; a fuvar mindössze tizennégy nap alatt tudja le a hatalmas távot.

A Balti-tenger partján fekvő Kalinyingrád többek között azért is megfelelő választás, mivel számos szállítási útvonal nyílik onnan, ennek köszönhetően fontos csomópont az Európa, a FÁK-országok és Kína közötti multimodális szállítási hálózatban. Ráadásul a kalinyingrádi régió kikötői egy már létező, megbízható, beváltnak tekinthető menetrenddel rendelkező, stabil hálózatot kínálnak. A konténerszállítmányokat közvetlenül a kikötőbe szállítják, ahonnan elosztóhajók viszik tovább a Skandináviában, a Benelux-államokban vagy az Egyesült Királyságban található úticélokra. Ezeket a multimodális kapcsolatokat használva plusz szállítási kapacitást lehet felvenni a Kína és Európa közötti fuvarokhoz, valamennyire tehermentesítve a breszti átkelőt. Azzal, hogy egyre több konténert irányítanak át a balti kikötőkbe, a méretgazdaságosság miatt csökkenhetnek a működési költségek, beleértve az átrakodást is, versenyképessé téve a multimodális útvonalat, ami egyre inkább felkelti az szállítmányozók érdeklődését.

Mióta létrejöttek a Kalinyingrádot érintő szállítási útvonalak, mindig is számos kapcsolat állt rendelkezésre. A legjelentősebbek egyike a kínai Csengtu és Rotterdam közötti, melynél a holland és az orosz kikötő között hajón viszik a konténereket. Egy másik fontos útvonal a Kalinyingrád–Rostock–Verona, aminél a Baltin-tengeren szintén hajókon zajlik a szállítás.

Az enklávén keresztül haladó útvonal a kizárólag vasúton zajló fuvarozásban is hatékony: bizonyíték erre a Hszian–Neuss járatok sikeressége, mely Kína és Németország között jelenleg a leggyorsabb vasúti fuvarnak számít a maga két hetével.

Az RTSB szerint a balti kikötők érdeklődésre számot tartó alternatívát jelentenek a német, holland, brit, valamint az északi kikötők felé. Az északi országok és Kína közötti kereskedelem folyamatosan nő, főleg azóta, hogy az oroszok felfüggesztették az élelmiszerekre vonatkozó tranzitszállítási tilalmat. A balti kikötők, köztük Kalinyingrád is, gyors multimodális összeköttetést kínál a Kínába tartó blokkvonatoknak, rövidebb szállítási idővel, mint a romlandó áruk szállítása során használt tengeri Sarkköri Selyemút.

Az északi útvonalak alternatívái mellett jelentős erőfeszítések történtek egy, a Kaszpi-tengeri kikötőket érintő útvonal létrehozása érdekében is. A középső szállítási folyosónak nevezett multimodális összeköttetésnél is stabilan emelkednek a szállítási mutatók, a kalinyingrádi irányhoz képest azonban lassabban. Az RTSB az úgynevezett Egy övezet, egy út (BRI vagy OBOR) programhoz való csatlakozása óta részt vett a középső folyosó létrehozásánál is. A Grúzia nyugati részén, a Fekete-tenger partján fekvő Poti, valamint Baku közötti első tehervonatuk 2014-ben közlekedett le, együttműködve leányvállalatukkal, az Intermodtrans GmbH-val. Egy évvel később pedig már Csengtut is összekötötték Potival.

A transz-kaszpi nemzetközi szállítási útvonal (TMTM) bizottságának 2014-es megalakulása óta egyre erősebb együttműködés alakult ki a benne résztvevő országok között, egyre hozzáférhetőbbé téve a folyosót. Elfogadták az útvonalat érintő konténerszállítás tényleges tarifáit és a hagyományos áruk szállítási tarifáit is. Az RTSB szerint az együttműködések fejlődésével a TMTM is egyre népszerűbbé és megbízhatóbbá fog válni, mivel valóban nagyon vonzó, kiváltképp a délkelet-európai országokba irányuló szállítmányok számára.

Mivel egyre több ország és piac támaszkodik a vasúti szállításra, 2020 első felében több új útvonal is megvalósult. Ezek ráadásul nem csak azért jöttek létre, hogy a koronavírus-járvány során szolgálják az ellátási láncokat. Az RTSB legutóbb, áprilisban a litván főváros és Kína közötti fuvarokat indította el: az UTLC-vel együttműködve a szerelvények hetente egyszer közlekednek Vilnius, valamint három kínai város (Hszian, Csungking, Silong) között. 2020-ban startolt a Ludwigshafen és Hszian közötti közvetlen heti fuvar, mely a tengeriről a vasútira kezdte el átterelni a vegyipari termékek szállítását. Szintén az éven indult meg a Csengtu és a belgiumi Liege közötti új szállítási mód. Sőt, Kína és Svájc között is létrehozott vasúti fuvarlehetőségeket a társaság: a Schweizerzuggal együttműködve jelenleg hetente járhatnak a konténerszerelvények a Bázel közelében található Frenkendorf, a Zürichtől nem messze fekvő Niederglatt, valamint a kínai Hszian és Hofej között. Mivel előbbi várostól csak tizennyolc, utóbbitól pedig tizenöt nap a tranzitidő, ezek a vasúti kapcsolatok hatékony és gyors alternatívái a tengeri szállításnak, sőt, még a svájci teherszállítás számára szabadon elérhető, Németországon keresztül zajló tranzitforgalomnak is.

A szállítmányozási társaságnál úgy vélik, nagyon fontos az új útvonalak kipróbálása. Az RTSB célja, hogy összekapcsolja az európai hátországot a FÁK-országokat és Kínát kiszolgáló fontos csomópontokkal. A versenyképesség fenntartása érdekében azonban fontos a fő szállítási útvonalak megerősítése és fejlesztése is. A Lengyelországon és Fehéroroszországon keresztül vezető folyosó a továbbiakban is a legfőbb útvonalként szolgál majd, már csak azért is, mivel jelenleg is jelentős beruházások zajlanak a hálózat fejlesztését érintően. Malaszewice–Bresztnél rengeteget fejlesztettek a kapacitáshiány orvoslása, valamint a várakozási idők csökkentése érdekében. Azonban mivel egyre nagyobb igény mutatkozik az Európa és Kína közötti vasúti szállításra, szükség van az alternatív útvonalakra a tranzitidők csökkentése, valamint a fő útvonal terhelésének enyhítése érdekében. A dél-európai, a balti és az északi államokban található úticélok felé tartó vonatoknak használható opció lehetnek az ukrajnai határátkelő pontok, valamint a kalinyingrádi útvonal.

Az RTSB Schweiz vezérigazgatója, Wolfgang Rupf az idén szeptember 1-je és 3-a között a lengyelországi Poznańban megrendezendő vasúti teherszállítási csúcstalálkozón, a Rail Freight Summit 2020-on beszélni fog az útvonalak fejlesztéséről – számol be a Rail Freight.