Kemény tél Amerikában: fűtött pályákról álmodnak a repterek

iho   ·   2014.03.13. 10:00
cim

Az év első két hónapja alatt a kemény téli időjárás miatt az Egyesült Államok légitársaságai összesen 74 500 járatot voltak kénytelenek lemondani, és ez például egyedül a Delta esetében 90 millió dollárral csökkentette a forgalmat.

Mit lehet tenni, teszik fel a kérdést a légitársaságok és a repülőterek szakemberei. Egyfajta lehetséges választ a Wall Street Journal ismertet. Milyen szép is lenne: egész nap zuhog a hó, a gépek mégis időben és gond nélkül szállnak fel és le, nincs késés és sorban állás a gurulóúton, a titok pedig a fűthető pálya lenne.

A lap beszámolója szerint több kutatóhelyen is keresik a legmegfelelőbb megoldásokat. Vagy a felületek fűtéséről van szó, vagy pedig olyan burkolatról, amely ellenáll a lefagyásnak. Fűtött járda- vagy útfelületeket már most használnak sokfelé: kórházaknál, irodaépületeknél, luxuslakásoknál. Repülőtér ezzel a technológiával még nem épült, ami nyilván magyarázható azzal, milyen hatalmas felületeket kellene ellátni fűtéssel ahhoz, hogy egy reptér minden körülmények között működőképes maradjon, ehhez ugyanis fűteni kéne a pályákon túl a gurulókat és a forgalmi előterek egy részét is. Ennek ellenére ez a gondolat már a hetvenes évek óta kering amerikai repülőkörökben.

A repülőtereken az is bonyolítja a dolgot, hogy nem lehet bármiféle vegyszert használni a fagymentesítésre, például a só igen hamar megtámadná a repülőgépek fémszerkezetét. Természetesen minden reptéren készenlétben állnak a hóeltakarító gépek, de ahhoz, hogy ezek letisztítsák a pályát, ahhoz azon a pályán le kell állítani a forgalmat, míg egy folyamatosan fűthető pályán folyamatosan fenn lehetne tartani a le- és felszállásokat.

Persze akad példa arra, hogy egyes repülőtereken egyes kisebb részeken fűtik a felületet. Ilyen a chicagói O’Hare repülőtér, ahol egy gurulóút egy szakaszon egy autópálya felett vezet át, ezt a szakaszt melegített olajjal fűtik, nehogy a gépek lecsússzanak róla és rázuhanjanak az alattuk járó autókra. A másik példa európai: Oslo repülőterén az utashidak némelyikének környékén geotermikusan melegített vízzel fűtik a burkolatot.

Boston-Logan repülőterén külön hóolvasztókat működtetnek a terminálépületek környékén, mert a havat a gépállóhelyekről nem lehet csak úgy elkotorni és felkupacolni, mert az is akadályozná a gépek, illetve a földi járművek mozgását. Természetesen a fűtött felszállópályák sem jelentenének mindenre megoldást, hiszen a téli időjárásnak vannak más kellemetlen velejárói is, például az alacsony látótávolság. Ugyanakkor a legfejlettebb géptípusok és a legjobban felszerelt repterek rendelkeznek a nullaméteres látásnál való leszállás képességével, ha ez a fűthető pályával kapcsolódik össze, az valóban sokat lendítene a téli légi forgalmon.

Az FAA, a szövetségi légügy is támogatná a fűtött pályák rendszerét, mint ami javítaná a forgalom biztonságát és megbízhatóságát. Ugyanakkor a hivatal is elismeri, hogy a repterek nagy felületeinek fűtése túlságosan drága lenne.

Egy munkacsoport az Arkansas Egyetemen például olyan fűtőszálak elhelyezésével kísérletezik, mint amelyek a gépkocsik hátsó ablakát fűtik. A New York-i Binghamton állami egyetem az FAA támogatásával a reptér néhány utashídjánál már elhelyezték a fűtőcsöveket a betonban, a bennük lévő vizet pedig huszonöt, egyenként körülbelül nyolcvanöt méter mély földbe fúrt kútban a talaj melegével fűtik a kellő hőmérsékletre, vagyis a már Magyarországon is ismert hőszivattyút alkalmazzák. Ez pedig olcsóbb megoldást jelent, mintha elektromosan melegítenék a betonban keringő vizet.

Egy újabb érdekes elképzelés víztaszító réteggel bevonni a repterek fontosabb felületeit. Több egyetem ugyancsak az FAA támogatásával kutatja, hogyan lehetne ilyen anyagokat viszonylag olcsón előállítani akár kisebb repterek burkolataihoz.

Mindennek ellenére, ami a repülőtereket elgondolkodtatja, az nem a beszerelés, hanem mégiscsak a rendszer üzemeltetésének költsége. Ugyanakkor a szakértők azt mondják, még mindig kisebb lenne a fenntartás ára, mint amennyi veszteséget okoz, ha például az induló gépet a nagy hó vagy a jég miatt ki sem tudják tolni az utashídtól. A javaslatok egyike az, hogy utasonként és jegyenként egy dollárral emelkedjenek az árak, és az így összegyűlt pénzt lehetne arra fordítani, hogy a fűthető felületek a leghidegebb télben is fenntartsák a forgalmat.

Ugyanakkor a repterek és a légitársaságok is nyilván azt fájlalják, hogy már eddig is túl sok egy vagy több dollár kell, hogy beleépüljön a jegyárakba, például a fokozott biztonsági intézkedések, illetve a környezeti ártalmak miatti kiadások fedezésére.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!

Kapcsolódó hírek