Kevés az autópálya - csúszunk lefelé

A közlekedési infrastruktúra fejlettsége alapvetően befolyásolja egy ország társadalmi és gazdasági helyzetét. Az egyes közlekedési ágak – vasúti, légi, vízi és közúti – közül nagyrészt a közúton bonyolódik az áruszállítás és a személyszállítás is. Az unió átlagát tekintve ezen a területen Magyarország meglehetősen rossz helyzetben van.

A KSH legfrissebb elemzése szerint jelentős hazánk lemaradása a száz négyzetkilométerre jutó autópályák vonatkozásában. Az autópályák közelsége, illetve megközelíthetősége nagyban befolyásolja egy adott térség fejlettségét, és ebből adódik az ország fejlettségének kiegyenlítetlensége is. A magyarországi települések tizennégy százalékáról legfeljebb tíz percen belül elérhető valamelyik autópálya.

Az elmúlt évtizedben összesen mintegy hétszáz kilométernyi autópálya, illetve autóút épült országosan. Az autópályák és autóutak 2012 végéig négy megyét egyáltalán nem érintettek (Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Vas megyét). Három megye területén (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém, Bács-Kiskun) a száz négyzetkilométerre jutó autóút és autópálya hossza még az egy kilométert sem érte el 2012-ben. Tény, hogy az azóta a 2013-ban átadott M3-as autópálya Nyíregyháza és Őr közötti szakasza valamelyest javította Szabolcs-Szatmár-Bereg megye helyzetét.

A száz négyzetkilométerre jutó autópályák és autóutak hossza a fővárost leszámítva Pest megyében volt a legnagyobb (3,5 kilométer/100 négyzetkilométer), amely a sugaras úthálózatnak és az M0-ás körgyűrűnek köszönhető. Emellett Fejér megye mutatója (3,3 kilométer/100 négyzetkilométer) volt még jelentős, hiszen területét több autópálya is keresztezi.

A vasúti közlekedés jelentősége az áru-, illetve személyszállításban betöltött szerepével mérhető leginkább. 2012-ben a vasút az áruszállításnak mindössze tizennyolc, a helyközi személyszállításnak harmincnégy százalékát bonyolította le. Jelentősége mind az áru-, mind a személyszállításban csökkent az elmúlt évtizedben.

A vasúti vonalak fejlettségét mutatja a villamosított, illetve többvágányú vasútvonalak aránya, amely országosan negyvenegy, illetve tizenhat százalékot tett ki. E tekintetben Közép-Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb feltételekkel, ahol ezeknek a vonalaknak az aránya hetvenhat, illetve ötvenkét százalék. A villamosított vasútvonalak aránya a Dél-Alföldön a legalacsonyabb (huszonhét százalék), többvágányú vasútvonallal pedig a Dél-Dunántúl egyáltalán nem rendelkezett.

Magyarország légi közlekedését 2012-ben összesen öt nemzetközi, kereskedelmi repülőtér biztosította. Ezek közül a légi forgalom legnagyobb része a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren bonyolódik. Az országban további négy nyilvános nemzetközi repülőtér üzemel: Debrecenben, Győrben, Sármelléken és Pécsen. Közülük a Debrecen Airport és a Fly Balaton (Sármellék) utasforgalma volt a legnagyobb.

Magyarországon a vízi közlekedés az egyéb módozatokkal összehasonlítva kevésbé tölt be jelentős szerepet. Folyóink inkább az áruszállítás szempontjából jelentősek, a személyforgalomban elsősorban az idegenforgalmi és az üdülési funkció vált elsődlegessé.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!