Kikötő-ellenőrzésen jártunk, apró hibákat láttunk

Augusztus közepén kiemelt ellenőrzést végzett a Nemzeti Közlekedési Hatóság több balatoni kikötőben. Elkísértük a hatóság embereit Balatonaligára, Balatonkenesére, Balatonfüredre és Siófokra.

A Balatonon ez volt az idei utolsó kiemelt ellenőrzési hétvége. A legjellemzőbb szabálysértések az okmányok féltésével, illetve azok lejártával függenek össze. A hajósoknál gyakran előfordul, hogy – sok esetben közjegyzővel hitelesített – fénymásolatokat mutatnak az ellenőrzések során. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez így teljesen szabálytalan. A legfőbb indok, hogy féltik a papírokat a víztől. Erre a tapasztalt ellenőr csak annyit mond, hogy aki fél a víztől, ne hajózzon, hiszen pár száz forintos vízhatlan (horgász)kellékekkel gond nélkül meg lehet védeni az iratokat – mondta el Kozma Zoltán, hajózási hatósági referens, aki a hajózási, üzemeltetési engedélyekkel, nemzetközi azonosítókkal foglalkozik az NKH-nál, illetve a terepen ellenőrzi azokat, akiket hajózási szempontból ellenőrizni lehet.

Gyakori probléma még, hogy sokan egyéni mentőeszközöket, mentőgyűrűket és mellényeket helyeznek el a hajón, mert azt gondolják, hogy elegendő, ha van. Tévednek. Ezeknek a kellékeknek is megvan a megfelelő szabványa, amelyeket alkalmazni kell, ezért, például régi vagy nem szabványos eszköz már nem tekinthető szabályosnak.

Az egyik kikötőben kiderült egy hajóról, hogy amikor beállt a kikötőbe, még volt üzemeltetési engedélye, ám az útközben lejárt. Emiatt a kikötőmester rendkívül kellemetlen helyzetbe került, hiszen jóhiszeműen azt gondolta, hogy szabályosan járt el. Ezzel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy az egy évre szóló, év közben lejáró üzemeltetési engedély rossz megoldás, éppen azért, mert hiába fogadja be a hajót érvényes engedéllyel, ha az szezon közben lejár.

Az ellenőrzés részleteit tekintve érdemes tudni, hogy a hatóság emberei a helyszínen soha nem büntetnek, erre nincsen lehetőségük. Abban az esetben, ha gond adódik, eljárás indul a hajózóval vagy az üzemeltetővel szemben. Az eljárás végén, amikor kiderül, ki követte el a szabálysértést, ha nincs kirívó eset, tehát nincs jelentős anyagi kár, és emberélet sem forog veszélyben, első körben a jogszerű helyzet helyreállítása a cél. Ha ez nem történik meg, jönnek a büntetések, amelyek a szigorú fokozatosság elvét követik: először csak figyelmeztető jellegű bírságokról beszélünk, ezek súlyosbodnak, ha szükséges. Végső esetben a pénzbírság mellett adott esetben az engedélyt is bevonhatják.

Az ellenőrzésen, amelyen részt vettünk, több esetben is figyelmeztetnie kellett a hatóság embereinek. Ezekben az esetekben egytől egyig az emberek felelőtlensége nyilvánult meg. Kirívó  szabálysértés nem történt, az említett lejárt engedély mellett apróbb esetekben kellett csak pittyenteni a hajó szirénájával. Egyik esetben egy idős házaspár úszkált jócskán a parttól megengedett távolságon túl, egy másik alkalommal pedig egy komplett családot kellett rendre utasítani, mert szintén az úszkálási határon kívül fürödtek és ugráltak a vízibicikliről. Ilyenkor nemcsak az a veszély fenyegeti őket, hogy esetleg rosszul lesznek, mert napszúrást vagy görcsöt kapnak, hanem az is valós veszély, hogy elgázolja őket egy hajó, hiszen nem látszanak jól a vízben, számítani meg nem lehet rájuk, hiszen elméletileg tilos ott lenniük.

Egy másik esetben két vitorlást láttunk a nádas előtt, őrizetlenül állni. Márpedig a Hajózási szabályzat szerint a hajók elhelyezésére csak zárt kikötőben van lehetőség, a nádas előtt nem. Amennyiben tartózkodik a fedélzeten valaki, lehetőség van a veszteglésre, ám ez is szigorú szabályokhoz van kötve. Ebben az esetben azonban egyértelműen szabálytalan hajótárolásról volt szó.

Hasonlóról számolt be az egyik kikötőmester, aki elmondta, hogy van egy vitorlás, amelyik éjszakánként a parttól távol, kivilágítatlanul és személyzet nélkül szokott megállni, ahelyett, hogy beállna a kikötőbe. Kozma Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az nem gond, ha valaki leáll éjszakára, ám éppen a már említett veszteglési szabályokat be kell tartania. Tehát nem hagyhatja magára a hajót, őrszemélyzetnek minden esetben lennie kell. Továbbá biztonságosan le kell horgonyozni, hogy a hajót ne sodorhassa el a szél, az áramlatok vagy egy esetleges másik hajó által keltett hullámok. Valamint a kivilágításról is gondoskodni kell. Ha mindez teljesül, semmi akadálya, hogy egész éjjel a hajóról nézzük a csillagokat, aztán pedig aludjunk egy nagyot a kajütben. Az új Hajózási szabályzat megjelenése óta éppen az ilyen esetek miatt a vízi rendőrök nagyon sokat büntetnek.

Az elmúlt tíz évben nagyjából háromszáz üzemeltetési engedélyt adtak ki az NKH-tól belső égésű motorral hajtott kishajóra. Minden évben vannak elmaradók és újként belépők is, de ez a háromszázas nagyságrend hosszú évek óta stagnál. Ez azt jelenti, hogy az a kormányrendelet, amely azért született, hogy környezetvédelmi okokból korlátozza ezeknek a hajóknak a mozgását a Balatonon, a Velencei-tavon, a Fertő tavon, a Tisza-tavon, illetve a Duna egyes ágain, hellyel-közzel betölti a szerepét – véli Kozma Zoltán.

A referens egy érdekességre is felhívta a figyelmet: megjelentek hazánkban a kishajós rendszámú jet-ski-k, amelyeket úgy vizsgáztatnak, mint motoros kishajót. Ezzel a papírral forgalomban közlekedhetnek a kisebb-nagyobb hajók között cikázva. A bosszantás mellett ezekkel az a legnagyobb baj, hogy óriási veszélyt jelentenek önmagukra és másokra is. Ez a kiskapu vízitaxisokkal ellentétben életveszélyt rejt magában.

Természetesen Magyarországon nem csak magyarok hajóznak. Az Európai Unióban elfogadják egymás képesítéseit a kölcsönösség jegyében, az uniós irányelveknek megfelelően. Kozma Zoltán felhívta a figyelmet rá, hogy hiába a megfelelő képesítés, nem biztos, hogy a lengyel, a német, vagy az osztrák hajós kellő biztonsággal tud közlekedni a Balatonon, ha nincs meg a megfelelő vonalvizsgája. Ez az adott vízterület ismeretét jelenti, hogy hol lehet hajózni, illetve hol vannak használható hajóutak.