Kontinensnyi kerülők a levegőben

Tokió–London, több, mint 15 óra. A Finnair és a Lufthansa is súlyos többletkiadásokra készül. Alaszka és Kazahsztán: többszörös forgalom.

Az oroszok leállítják Beloruszon kívül az összes nemzetközi járatukat, ez persze komoly veszteség, de az orosz légiközlekedés eddig is hetven százalékban belföldi forgalmat jelentett. Az oroszokat egyébként nemcsak az európai-amerikai légtértiltások kényszerítik erre, hanem az a veszély is, hogy a külföldi repülőtereken lefoglalják azokat a gépeiket, amelyeknek a nyugati lízingcégek felmondták a bérleti szerződését. Viszont az oroszországi légtérzár komoly dilemma elé állította főképp az európai légitársaságokat: repülni vagy nem repülni, ez itt a kérdés, mármint a Távol-Keletre.

Vagyis fenntarthatók maradnak-e ezek a vonalak, annak ellenére, hogy a repülési távolságok és idők hatalmasan megnőnek. Ellenirányból is már történtek döntések. A két legnagyobb japán légitársaság, a JAL és az All Nippon már a hét elején összesen harminckét európai járatát törölte, legalább egy hétre,  mert a gépeik nem tudnak a szokásos útvonalakon átrepülni Oroszország fölött. Ez annyit jelent, hogy a napi hatvan körüli járat felét nem tartják fenn, annak ellenére, hogy a szigetország felől eddig nem szóltak hírek légtérzárlatról. Viszont az Ukrajna körüli veszélyes légterek mintegy ezer mérföldes kerülőre, plusz három órányi repülési időre kényszerítik Japán és Dél-Korea légitársaságainak Európa felé közlekedő, amúgy az orosz légtérből ki nem tiltott gépeit is.

Az EU-ban bejegyzett cégek viszont tehát nem repülhetnek át Oroszországon. Közülük először a Finnair jelentett be törléseket, amelyek az összes vonalat érintették Japánba, Kínába és Dél-Koreába. A társaság évi teljesítmény-előrejelzését is visszavonja a hosszú távú járatai egy részének kiesése miatt, sőt, tárgyalásba kezdett az érdekképviseletekkel esetleges – nyilván átmeneti – leépítésekről. Viszont a hét végén azt jelentette be, hogy tekintettel arra, hogy Japán az egyik legfontosabb piaca, március 9-étől heti négy járatot újra indít, a repülési idő 13 óra lesz. Eddig Finnországból keletre repülni viszonylag egyszerű történet volt, mostantól viszont a Finnair gépek is rákényszerülnek a kerülőkre.

Az orosz zárlat havonta többmillió eurónyi plusz kiadást jelent a Lufthansának, de Carsten Spohr elnök azt jelezte a sajtónak, hogy a társaság fenntartja a járatait kínába, Japánba és Dél-Koreába, annak ellenére, hogy egyes vonalakon tizenöt órát kell repülni Németországból a célállomásra. Viszont más hírek szerint a németek is leállítanak néhány cargo-járatot. Hasonlóan a teherforgalom csökkentését határozta el az Air France-KLM is. Az viszont fontos hír, a járvány idején hatalmasan megnövekedett légi áruszállítás szempontjából, hogy Kína légitársaságai továbbra is korlátozás nélkül repülhetnek a szokásos, Oroszország feletti útvonalakon, akkor is, ha az Unióba szállítanak.

Anchorage készülődik, a reptér de a légtérkezelők is: jónéhány légitársaság teszi át errefelé távol-keleti vonalait, a sarkvidék érintésével elkerülve az orosz légteret A JAL például már Alaszka érintésével repül Londonba, több, mint 15 óra alatt...

Az alaszkai nagy repülőtér, félúton New York és Tokió között, már eddig is fontos pont volt azoknak a gépeknek, többek közt rengeteg cargojáratnak, amelyek közbülső leszállásra kényszerülnek, mostantól a forgalom gyaníthatóan megerősödik. Ami a leszállókat illeti, repülőtér három pályájának mindegyike háromezer méternél hosszabb, a terminálok is elsőrangúak, és a sarkkör-környékén dühöngő tél is épp mostanság fordul enyhülőre.

Az európaiak egy része is azt a megoldást választja, hogy délről kerül, tehát Románia, a Fekete-tenger szigorúan déli térségében és Törökországon át repülve Kazahsztánon, Mongólián és Kínán át éri el a japán, dél-koreai légikikötőket, a helyzet egyik nyertese Indián és Pakisztánon kívül az interkontinentális járatok légtérhasználata dolgában Kazahsztán, amely szerencsére már túl van a maga válságán, és a korábbihoz képest háromszor annyi gép mozog a légterében.