Kövesse az I. világháború katonavonatait!

A tavalyi nemzetközi sikerű, a bevonuló vonatok első 48 órájának mozgását bemutató animáció után a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatókozpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa, Frisnyák Zsuzsa elkészítette a háború első 339 napjának vasúti szállításáról szóló animációját, amelyet elsőként a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban 2015. október 6-án megrendezett konferenciáján mutatott be. Az animáció a MÁV polgári forgalmában keletkezett zavarokról és korlátozásokról készített jelentések adatait dolgozza fel. Az adatok a MÁV 1914–1915-ös üzletjelentéséből származnak.

1915-től a MÁV nem naptári évenként készítette el az üzletjelentését, hanem – összefüggésben a világháborúval – bevezette az üzleti év (július 1–június 30.) fogalmát. Az adatgyűjtés periodizációjának ez a megváltoztatása mai szemmel nézve igen szerencsés döntés volt, mert ez teszi lehetővé, hogy a háború első évét összefüggően – a békebeli működés volumeneinek torzítása nélkül – lehessen elemezni.

A háború első évében a vasúti szállítási teljesítmények szerkezete, sőt térbelisége is erőteljesen megváltozik.

Egyértelmű, hogy a polgári forgalomban keletkező zavarok a katonai forgalom következményei. Éppen ezért a vizuálisan megjelenített adatokat mint a hadsereg mozgásának és a háborúnak egy sajátos lenyomatát is értelmezni lehet. Mindezeken túl a térképekben tükröződnek a MÁV műszaki színvonalának jellemzői, sőt kiderül belőlük a vasút irányítási struktúrájának megbomlása is. Mindezt már egyetlen nap konkrét példájával is lehet illusztrálni.

A pirossal jelzett vonalakon csúcsforgalom van, nagy valószínűséggel folyamatosan továbbítják a katonai szerelvényeket. Úgy tűnik, mintha a kelet-galíciai vasúti csatlakozásokon beáramló vonatokat kizárólag a Miskolc-Ruttka közötti vonalon továbbítanák sziléziai úti céljuk felé. Mindez azonban csak látszólagos, hiszen az ábrázolt adatok nem tartalmazzák a Kassa–Oderbergi Vasút fővonalának (Kassa–Ruttka–Oderberg) eseményeit. A térkép másik feltűnő része: a teljes forgalomkorlátozás hirtelen megszűnik Hatvannál. Mindennek okát a MÁV műszaki színvonalában, illetve a vasút irányítási rendszerének megbomlásában kell keresnünk. Hatvan már nem a miskolci, hanem a MÁV központi üzletvezetősége területén fekvő csomópont volt.

A miskolci vasútparancsnokság a 2. hadsereg áthelyezésének szállítási feladatára egyöntetűen – a polgári forgalom teljes leállításával – reagált és nem vette figyelembe a Miskolc–Hatvan–Budapest közötti vonal kiváló műszaki paramétereit. Ez a kétvágányos vonalszakasz tudniillik már fel volt szerelve a legkorszerűbb térközbiztosító berendezésekkel is. A forgalomkorlátozás Hatvannál tehát azért szűnik meg, mert a budapesti vasútparancsnokság irányítói képesek voltak figyelembe venni a vonal adottságait és tudták kezelni azt a hadiforgalmat, amelyet a miskolci döntéshozók nem.

Frisnyák Zsuzsa animációját itt tudja letölteni.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!