Közösségi terekké alakulhatnak át a párizsi metró elhagyott megállói
Amikor a franciák 1939 szeptemberében beléptek a második világháborúba, a Paris Métro több megállóját felszámolták, jó néhányat soha nem is vettek újra használatba. Egy részüket a metróhálózat fejlődése okán elbontották, vagy átadták őket más célokra. Épült néhány újabb is, amit azonban sosem használtak. A fizikailag megmaradt, ám funcionálisan felesleges állomásokat a városlakók szellem-megállóknak nevezték el. Habár a peronok számos helyen még megvannak, többnek megszüntették a külső hozzáférését. Az évtizedek során számos ötlet merült fel újrahasznosításukat illetően: a listán az úszómedence, a bár és a szórakozóhely is egyaránt szerepelt. Bár valósággá egyik elképzelés sem vált, a tervek a mai napig megmaradtak. Most azonban úgy tűnik, valami mégis elkezdődött: a The Guardian arról ír, hogy a helyi hatóságok a Reinvent Paris („Találjuk fel újra Párizst!”) program részeként harmincnégy helyszínt ajánlottak fel üzleti, kulturális és társadalmi terek létrehozásához. A párizsi városvezetés pedig három használaton kívüli földalatti megálló (Saint-Martin, Champ de Mars, Croix Rouge) újrahasznosítására írt ki nemzetközi versenyt.
A harmadik és a tizedik kerületek találkozásánál fekvő Saint-Martin 1932 februárjában, a kilences metróvonal átadásakor nyílt meg az utazók előtt. A megálló azonban mindössze hét évig tölthette be funkcióját, ráadásul azt is egyre kevésbé: az újabb vonalak átadását követően már túl közel volt más megállókhoz – a Strasbourg–Saint-Denis például száz méteren belül –, és egyre inkább csak a hajléktalanok vették igénybe nappali szállásként. A hetedik kerületben, a nyolcas vonalon található Champ de Mars-t 1913-ban vették használatba. Az Eiffel-toronyhoz közeli megállót azonban 1939-ben feleslegessé nyilvánították és bezárták. A hatodik kerületi, eredetileg egy kör-metróvonal egyik megállójának tervezett, később a tízes vonalra kerülő Croix Rouge-t pedig a várost kettéosztó vonalak kedvéért adták fel. A párizsi metróhálózatot üzemeltető RATP egyetért a városvezetés kezdeményezésével. Ezek az elhagyatott megállók rendkívül izgalmas helyek, ezért átadják őket az emberek fantáziájának, hogy meglássák, milyen új dolgokat lehet belőlük kihozni. De például az ötös vonalon, a Bastille közelében fekvő Arsenal megálló sem látott utasokat 1939 óta.
2014-ben a főpolgármester-jelölt Nathalie Kosciusko-Morizet az Arsenalt úszómedencévé, a többi használaton kívüli megállót pedig éjszakai klubokká, diszkókká vagy éppen bárokká alakíttatta volna át. A jobbközép színeiben induló politikus azonban alul maradt a szocialista Anne Hidalgóval szemben a választáson, így a megállók reinkarnációja is háttérbe került. De csak egy ideig, mivel a jelenlegi városvezetés is felismerte a helyzet értékét: a másodjára is életre hívott Reinvent Paris program hatalmas lehetőségként látja a felszín alatt található megállók hasznosítását – az első a kihasználatlan épületeket vette kezelésbe. A harmincnégy helyszín összesen száz-százötvenezer négyzetméter területet kínál, közte öt alagutat, három parkolót, egy régi Renault szervizt, valamint boltíves pincéket. A terveknek azonban figyelembe kell vennie bizonyos korlátokat, nem lehet csak úgy bármit létrehozni. Néhány földalatti terület szükséges a város működéséhez, a tömegközlekedés, a csatorna- és fűtési rendszerek, vagy éppen parkolók és pincék által, de ezek gyakran el vannak dugva és kihasználatlanok. Ezért némi vertikalitást és mélységet is szükséges adni Párizsnak. A javasolt helyszínek feltérképezéséhez építészeket és fejlesztőket hívtak meg, akik novemberig adhatják be a terveiket. Szűkített lista 2018-ban, végleges döntés pedig jövő novemberben várható.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
