Kútba esett az Airbus lengyel heli-üzlete, Black Hawk up?

Véglegessé vált, amit politikai szinten már korábban is lehetett tudni, a lengyel kormány a maga részéről hivatalosan is lezárta a tárgyalásokat az ötven szállító helikopter beszerzéséről, az indok, hogy az ennek fejében felajánlott ipari ellentételezés nem elégséges, értéke nem éri el a gépek beszerzési áraként megjelölt 13 milliárd zlotyit, vagyis 3,4 milliárd dollárt.

Noha a varsói honvédelmi tárca a maga közleményében jóakaratról és nyitottságról beszél, igazából már 2015-ben, a választások után lehetett érzékelni, hogy az üzlet kétséges, miután a hatalomra került Törvény és Igazság Pártja már a kampányban jelezte, hogy nem akarja a megállapodást.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy már az Airbus tendernyerése is meglepetést keltett nemzetközi aviatikai körökben, és ennek a győzelemnek meglehetősen furcsák voltak a kísérőjelenségek. A korábban biztos befutónak számító Sikorsky, amelynek évek óta működik gyára Lengyelországban, adott ponton ki is vonult a tenderből, mondván, hogy azt az akkori, előző kormány „más gépre szabta”.

Ez a más gép lehetett a később valóban győztesnek kihozott Caracal, a Puma-család legfrissebb tagja, amit az AgustaWestland is meglehetősen rosszkedvűen vett tudomásul, lévén hogy ennek a cégnek is volt már olyan gyártóközpontja Lengyelországban, amely beindíthatta volna az AW-149-esek gyártását. Az Airbus pedig csak a tender megnyerésekor jelentette be, hogy akkor szintén kiépíti a maga gyártó bázisát, hogy a lengyel hadseregnek szánt helikoptereket helyben, Lodzban készítsék el, plusz felajánlott egy ottani kutató-fejlesztő központot is.

Az új kormány új hadügyminisztere ugyanakkor tavaly év vége felé, már a beiktatás után nem sokkal jelezte, újranyitják a tendert. Az akkori kritikák már nem csak az ellentételezés elégtelenségéről szóltak, hanem a gép, a H225M „komoly hiányosságairól” is, illetve arról, hogy ha az Airbus megnyitná a maga gyártóközpontját, azt csak úgy tehetné, ha a másik kettő tevékenységét veszélyeztetve, tőlük szívná el a szakképzett munkaerőt. Idén tavasszal pedig a lengyel külügyminiszter már arról beszélt, hogy a Caracal az Airbus ajánlata alapján valójában főként továbbra is Franciaországban készülne, Lengyelországnak a gyártásból csak „a maradék” jut.

Közben a Sikorsky azzal is erősíti a maga pozícióit, reményei szerint nemcsak Lengyelországban, hanem az esetleges más közép-, illetve kelet-európai vevők körében is, hogy Mielecben történő gyártással is ajánlja a népszerű UH-60M illetve S-70 Black Hawk felfegyverzett változatát, vagyis egy viszonylag olcsó megoldást arra, hogy egy típussal legyen megoldható a szállító, kutató-mentő és a földi erőket támogató feladatkör, a koncepcióval elsősorban azokat az országokat keresik meg, amelyek kevés pénzzel a szovjet/orosz Mi-24-es csatahelikopterek leváltásával küszködnek.

A Sikorsky ráadásul tavaly óta már annak a Lockheed-csoportnak a része, amely a légierő F-16-osait és C-130-as szállítógépeit is szállította Lengyelországnak. És hogy még inkább egyértelmű legyen, melyik cég kaphatja meg a helikopter-üzletet, szeptemberben szándéknyilatkozatot írt alá a Lockheed, illetve a lengyel állami hadiipari cégcsoport, a Polska Grupa Zbrojeniowa (PGZ).

Az igen széleskörű megállapodás lényege lengyel cégek közvetlen bevonása különféle gyártási folyamatokba, sőt, egyebek mellett egy új központ létesítésére is, amely kifejezetten a Black Hawk helikopterek fejlesztésével, karbantartásával, javításával foglalkozik majd.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!