Leáll a Porter gyártása, de tovább repül a bozótrepülő

Egy legendával kevesebb: a jeles svájci repülőgépgyártó, a Pilatus bejelentette, 2019-ben, vagyis hatvan évvel azután, hogy a típus első példánya a levegőbe emelkedett, teljesen leáll a PC-6 Porter gyártása. Vagyis annak a gépnek a készítése, amellyel tulajdonképp világhírűvé vált a cég.

A rendkívül hosszú gyártási időszak nem hozott elképesztő számokat, talán meg is lepheti az embert, hogy ebből a gépből, ami a robusztus sokoldalúság, az elképesztő STOL-tulajdonságok, vagyis a minimális pályaigény, a minden körülmények közötti megbízhatóság és a legszélsőségesebb viszonyok közötti stabil és biztonságos repülés szinonimája, csak mintegy 500 példányt készítettek Svájcban és még plusz százat az Egyesült Államokban, a Fairchild gyártósorán. Az utolsó várhatóan tehát 2019 elején hagyja el az üzemet, de a Pilatus további húsz évre vállalja a több mint háromszáz, jelenleg is használt gép szervizelését, karbantartását, üzemeltetési háttértámogatását.

Mi is ennek a konstrukciónak a titka? A kezdeti dugattyús motorok, majd a francia Turbomeca-féle gázturbina alkalmazása után az amerikai példányok Garrett hajtóművel készültek, illetve a legnagyobb számban a világ egyik leginkább elterjedt és bevált konstrukciójával, a rengeteg változatában több mint 36 ezer példányban gyártott PT-6-ossal. A három vagy négyágú Hartzell légcsavart olyannyira negatívba lehet állítani, hogy a gép képes tolatni a földön, de ami ennél is fontosabb, remekül fékezi a landoló gépet. A farokkerekes elrendezés és a masszív, hosszú rugóstaggal készült futók a dűlőút minőségű alkalmi pályákon is biztonságossá teszik a fel- és leszállást.

A 15 méteres téglalap alakú szárny rendkívül stabil repülést tesz lehetővé, ami például mentőgépként és légifotózáskor jelent komoly előnyt. Teljesen kibocsátott fékszárnyakkal a gép mindössze 96 kilométeres óránkénti sebességgel is a levegőben marad, és „beejthető” a különlegesen rövid pályákra, mint például amilyenek Pápua Új-Guinea apró településein várják a hegyoldalakon. Azt mondják, olyan helyekre lehet járni vele, amelyek különben csak helikopterrel lennének megközelíthetők: gyári adatok szerint a felszállási úthossz 15 méteres akadályra számítva 440 méter, és a továbbiakban is ragyogóan emelkedik, leszállni elég neki 315 méteres pálya, megint csak a 15 méteres akadálytól számítva, de start alkalmával, ez persze sok tényezőtől függhet, akár száz méter után elemelkedik.

A teherbírása 1200 kiló körüli, a rakodást, illetve s ki- és s beszállást a hátratolható nagy ajtók teszik könnyűvé és gyorssá. Szerelhető sí- és úszótalpakkal, hidroplán- vagy amfíbia-változatban. Utazhat opcionális oxigén-rendszerrel akár hétezer méter körüli magasságban is, de ami még érdekesebb, egy 5750 méteren fekvő nepáli gleccseren landolva állította fel egy PC-6-os a merevszárnyú gépek között a legnagyobb magasságban végrehajtott leszállás világrekordját. Kategóriájában az abszolút magassági világrekordot is tartja csaknem 13 ezer 500 méterrel. A gyár által megadott hatótáv 800 kilométer, de felszerelhető szárny alá függesztett póttartállyal, ekkor a hatótáv 1280 kilométerre növekszik, egy speciálisan felkészített géppel egy ausztrál pilóta nyugat–keleti irányban átrepülte az egész kontinenst leszállás nélkül.

A legfurább világrekordja: ez volt a gépe a 24 óra alatt végrehajtott legtöbb ejtőernyős ugrás csúcsbeállításának, az amerikai Michael Zang egy nap leforgása alatt 500 alkalommal hagyta el a PC-6-ost, ami átlag 2,45 perces időt jelentett két ugrás között, és a gépnek negyven másodperc alatt kellett felkapaszkodnia az ugráshoz szükséges hatszáz méteres magasságba. Ami azért az ugró elszántságán túl sokat elárul a három óránként megtankolt gép megbízhatóságáról is.

Ugyancsak szárnyra szerelt időjárási radarral is repülhet, legfrissebb példányai már elegáns folyadékkristályos kijelzőkkel készülnek. Sok helyen ma is szívesen használják utas- és teherszállításra, megfigyelésre, határőrizetre és hasonló feladatokra a katonák és a rendfenntartó erők, jónéhány példánya repült mezőgazdasági gépként. A Magyarországon lajstromba vett összesen négy Portert repülték a légimentők, a vízügyesek, príma eszköze volt a vezetékellenőrzésnek is, e sorok írója utoljára egy komoly árvíz szemléjekor lehetett a HA-YDE fedélzetén. Ma már csak egy PC-6 látható a budaörsi nagyhangárban, és szerepel egy használt gépek vételével, eladásával foglalkozó portálon, az ott közölt adatok szerint 1981-ben készült és nagyjavításra szorul.

A Pilatus vezetői szerint a gyártás befejezése után az ugyancsak rendkívül robusztusnak és sokoldalúnak szánt business-jet, a PC-24-es sorára kerülnek át a PC-6-ost összeszerelő alkalmazottak, akik közül a Porter leállítása miatt senkit nem kell elbocsátani. A mostani bejelentés pedig mintha azt sugallná: hölgyeim és uraim, még van vagy másfél évük, hogy hozzájussanak ennek a ragyogó gépnek korlátozott számban még rendelhető új példányához...

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!