Löbau kincsei – 4. rész

Istvánfi Péter   ·   2011.07.31. 15:20
00

A találkozó legidősebb csuklósa az 1986-ban készült 280.26-os volt, amit anno a lengyelországi Poznan városa vett állományba. A busz egészen 2009 őszéig szállított utasokat, ezt követően egy alapos felújítást kapott, amelynek célja a beszerzéskori állapot visszaállítása volt. Ez az elektronikus kijelzők leszerelésétől kezdve a kocsi visszafestésén keresztül a teljes belső dekoráció kicseréléséig mindent magában foglalt. Az elkészült mű több mint lenyűgöző, a jármű külső belső megjelenése olyan, mintha most gurult volna le a futószalagról.

A gyári állapotúra felújított 280.26-os a löbaui garázsban<br>(fotó: Müller Péter)

A busz hátulról<br>(fotó: Kengyel Kristóf)

A fotósoknak látványos füsttel kedveskedett a sofőr a mezőn tartott fotómegállás során<br>(fotó: Müller Péter)

A poznani kocsi Löbau történelmi belvárosában<br>(fotó: Müller Péter)

A makulátlan utastér hátrafelé nézve<br>(fotó: Müller Péter)

Alapos munkát végeztek a felújítók<br>(fotó: Müller Péter)

A vezetőfülke is megújult<br>(fotó: Müller Péter)

A találkozóra külön iránytáblát kapott a kocsi<br>(fotó: Müller Péter)

A csehországi Jihlavából érkezett a következő 280-as, az 1988-ban gyártott 280.08A egészen az ezredfordulóig Strakonice környékén szolgált, majd hat évnyi tábori kitérőt követően 2007-ben került a jelentős trolibusz- és autóbuszgyűjteménnyel rendelkező jihlavai klub tulajdonába.

A busz egy kicsit késve érkezett, ezért a szombat délelőtti programokon nem tudott részt venni<br>(fotó: Müller Péter)

A felvonuláson már képviseltette magát a jármű<br>(fotó: Müller Péter)

Beállás Löbau főterére<br>(fotó: Müller Péter)

Az utóbbi művelet nem mindig volt egyszerű egy majdnem tizenhét méteres járművel<br>(fotó: Müller Péter)

A helyi színeket képviselte egy 1988-as születésű Ikarus 280.03-as, amely az utolsó menetrend szerint közlekedő Ikarus busz volt Németországban. A busz történetének a felidézésével a 90-es évek Németországának története is felelevenedik: 1990 októberében vette állományba az NDK-beli Zittau közlekedési vállalata YD 72-33-as rendszámmal (amiben az Y a drezdai régióra utalt). Az egyesült német államban egy ideig megmaradtak a régi keleti rendszámok, sőt némi közigazgatási reform után újak is születtek, ekkor kapta a kocsi a LÖB-NV 91-es azonosítót, amiben az első rész magára Löbaura és környékére utalt. Az átmeneti időszak után 1994-ben vezeték be az össznémet rendszámokat, ekkor a busz a ZI-V 865-ös rendszámot kapta, ahol az első két betű Zittau és környékét takarja. Húsz éves pályafutása alatt a busz tehát két államban, és három régióban is szolgált, miközben a Löbau környékét se hagyta el. Az utolsó időkben már csak iskolajáratokon teljesített szolgálatot, majd 2009-es selejtezése után egy környékbeli lelkes gyűjtő vásárolta meg.

A buszt selejtezésekor kivonták a forgalomból, ezért ideiglenes rendszámmal vett részt a rendezvényen<br>(fotó: Kengyel Kristóf)

Csuklósok egymás közt<br>(fotó: Müller Péter)

A busz otthonosan mozgott a löbaui garázsban<br>(fotó: Müller Péter)

Ezen a mezőn is jó néhányszor áthaladhatott már élete során<br>(fotó: Müller Péter)

A busz utastere hátrafelé<br>(fotó: Ikarus Bus Club)

Hasonlóan hosszú és kalandos élete volt a találkozó másik 280.03-asának is, amely Ronneburgból érkezett. Mintegy húszévnyi Merseburgban eltöltött szolgálat után 2009-ben vonták ki a forgalomból, majd ezt követően egy gyűjtő tulajdonába került a kocsi.

Az ex-merseburgi 280-as a garázsban<br>(fotó: Kengyel Kristóf)

A busz jobb oldalán mindössze egy utólag beépített negyedes ablak biztosította a légáramlást<br>(fotó: Müller Péter)

A másik oldalt sem sokkal jobb a helyzet, az NDK anno valamiért nagyon ragaszkodott a sok teliablakhoz<br>(fotó: Müller Péter)

A busz a löbaui főtérre kanyarodás közben<br>(fotó: Müller Péter)

Az utolsó német 280-as szériából származik a chemnitziek „Budapester” (budapesti) becenevű 280.02-ese. Ugyan a buszt 1990-ben gyártották, pár évvel ezelőtt viszont a nyolcvanas éveket idéző módon újították fel.

A chemnitziek büszkesége a löbaui garázsban<br>(fotó: Müller Péter)

A busz első rendszámát még az NDK-ban adták ki, a T betű jelölte Chemnitzet, akkori nevén Karl-Marx-Stadtot<br>(Fotó: Kengyel Kristóf)

Később lekerült a régi rendszám, a felvonulásra már a 91-től érvényes hatósági azonosítóval ment a busz<br>(fotó: Müller Péter)

A 94-től érvényes össznémet rendszerben a C maradt Chemnitz jele, így jelenleg is ez a busz hatósági azonosítója, noha a hivatalos rendszámjának más a formátuma<br>(fotó: Müller Péter)

A belvárosban kanyarogva<br>(fotó: Müller Péter)

Az egyik csapat egy makett 280-ast is elhozott, amit aztán kitettek a hasonmás lökhárítójára<br>(fotó: Müller Péter)

A Karl-Marx-Stadt-i közlekedési vállalat logója a busz oldalán<br>(fotó: Müller Péter)

Az indításjelző megszólalása után tilos a felszállás<br>(fotó: Müller Péter)

Iránytábla a busz ablakában<br>(fotó: Müller Péter)

A tábla a másik oldalról<br>(fotó: Müller Péter)

Leszállási szándékát kérjük időben jelezze!<br>(fotó: Müller Péter)

Az utastér hátrafelé nézve<br>(fotó: Müller Péter)

Ugyanez előrefelé<br>(fotó: Müller Péter)

A műszerfal egy része a sofőrsapkával<br>(fotó: Müller Péter)

Ezzel befejeződött a löbaui Ikarus találkozó bemutatása, nagyszerű, színvonalas rendezvény volt, reméljük a következőre nem kell két évet várni!

Kapcsolódó hírek