Magyar búvárok a Costa Concordia fedélzetén
Olaszországban gyakorlatozott a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság berkein belül működő, Hunor névre keresztelt mentőszervezet szakértőgárdája. Két csoportban, két különböző területen vizsgálták az olasz polgári védelem veszélyelhárítási, illetve kárelhárítási munkálatait.
A tanulmányút során a búvárcsapat a külföldiek közül elsőként hajthatott végre merülési gyakorlatot a januárban elsüllyedt Costa Concordia utasszállító hajónál. A másik csapat az Emilia-Romagna tartományban, május végén bekövetkezett földrengés következményeinek felszámolását vizsgálta meg.
Négy magyar búvár tanulmányozta olasz kollégáik munkáját a Costa Concordián. Marosvári Csaba, a Hunor mentőcsapat búvárszolgálatának vezetője pénteki beszámolójában elmondta, külföldi kollégáik a helyszínen felhívták rá a figyelmet, hogy eleddig nem tapasztalt, nagyon komoly helyzetbe kerültek, mert ehhez hasonló katasztrófával korábban nem találkoztak. A hajó jelenleg is az oldalán fekszik, kétharmad része a víz alatt van. A mentést ebben a speciális helyzetben kellett végezni. Ez rengeteg problémát vetett föl.
Számos tapasztalatra tettek szert a magyar katasztrófavédelmi szakemberek egy hajó elsüllyedésekor szükséges búvártevékenység során tapasztalható nehézségekkel, vagy éppen a roncsban történő közlekedéssel kapcsolatban, abban az esetben, ha a roncs nem a megszokott helyzetben van, hanem például nyolcvan fokkal el van dőlve – számolt be a tapasztalatokról a vezető. Mint mondta, számos olyan tényezővel kell számolni, amelyhez szükséges különböző mentőegységek bevetése. Ezek együttműködéséről vezetési tapasztalatokat is megosztottak a magyarokkal az olaszok. Láthatták, milyen veszélyekkel járhat beúszni egy hajóroncsba, úgy, hogy közben óriási a kémiai és a biológiai szennyeződés. Ennek oka az, hogy nagy mennyiségű szerves anyag volt a fedélzeten, ami a több ezer utas ellátást volt hivatott kielégíteni. Ezek a vízben, az idő múlásával egyre inkább szennyezővé válnak.
De magával a ronccsal is vannak problémák. A legnagyobb gond, hogy az oldalán fekszik a hajó, de mivel eredetileg nem erre van tervezve, a hajótest saját súlya alatt folyamatosan deformálódik és omlik össze. Mindezt lassan teszi, így megesett, hogy az olasz búvárok egyik nap még másfél méteres ajtón úsztak be, másnap ugyanez az ajtó csupán ötven centi széles volt.
A másik probléma, hogy tartani lehet attól, hogy a hajó lecsúszhat a hetven méteres mélységbe. Emiatt a kutatás-mentés időszakában folyamatosan fel kellett arra készülni, hogy a mentésben résztvevők időben el tudják hagyni a hajót.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság égisze alatt alakult meg a speciális helyzetekben bevethető Hunor (Hungarian National Organisation For Rescue Services) hivatásos nehéz kutató-mentő mentőszervezet. A csapat alkalmas a bekövetkezett veszélyhelyzetek, katasztrófák során jelentkező speciális mentési feladatok ellátására, az elsőként beavatkozók megerősítésére.
Magyarországon a Hunor a hivatásos katasztrófavédelemi szerv központi, külföldön pedig Magyarország hivatalos katasztrófavédelmi mentőcsapataként végzi tevékenységét. Működését Budapesten három órán belül, vidéken nyolc órán belül, külföldön pedig 48 órán belül képes megkezdeni.
A Hunor hivatásos mentőszervezet szakfeladata a romok alatt rekedt áldozatok keresése, mentése, szükség szerint elsősegélynyújtás. Földrengés sújtotta területen magától értetődő feladat a műszaki mentés, áldozatok kiemelése, túlélési esélyeik biztosítása.
