Magyar Gripenek a tankolócsövön!
Nyáron megkezdődhet a magyar Gripen-pilóták kiképzése a légi utántöltésre, adja hírül a kecskeméti portál. A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) európai uniós harccsoportjában a magyar Gripenek adják a Baltikumban a közeli légi támogatást. 2016 első félévében a harccsoport készültségben lesz, addig a magyar pilótáknak el kell sajátítaniuk a légi utántöltést.
A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis repülőműveleti főnöke, Asztalos István alezredes, aki több mint 900 órát repült Gripennel, elmondta, a légi utántöltés hadműveleti követelmény, amely nagymértékben megnöveli a repülőgép levegőben tölthető idejét, és ezáltal hatósugarát.
A repülőműveleti főnöktől a portál megtudta: minden törekvésük arra irányul, hogy a kiképzés Magyarországon, a magyar légtérben valósuljon meg, a kecskeméti repülőbázisról való fel-és leszállásokkal. A Gripen-szerződés jegyében svéd pilóták fogják a magyar hajózókat felkészíteni, ők pedig később a magyar állomány többi tagját oktatják majd a légi utántöltésre. A kiképzésre feltételezhetően a svéd légierő, a Flygvapen C–130-as tankergépét fogják használni, ha ez nem állna rendelkezésre, más európai (német, francia, olasz) vagy akár amerikai tanker is szóba jöhet. Hazánkban két kijelölt légiutántöltési zóna van, a Gripenek és a tanker itt gyakorolhatnak.
Asztalos István hozzátette: a képzés elején a magyar hajózók egy hétig elméleti oktatás keretében fognak ismerkedni az utántöltéskor használatos többféle eljárással, majd szimulátoron tesztelnek, ezután következnek majd csak a valós légi tankolások, először két-, majd együléses gépben. „A feladat nagyfokú felkészültséget és koncentrációt igényel a pilótától, hiszen nagyjából 800 kilométer/órás sebességgel száguldó gépeknek kell összekapcsolódniuk, és percekig így repülni, a távolságot is szigorúan tartva, azaz ha a tankergép fordul, a Gripennek ezt azonnal le kell követnie. Nehézséget okozhatnak az időjárási körülmények vagy a turbulenciák is.”
A Légierő blog megemlíti: a légi utántöltési kiképzés általánosságban nem egyszerű feladat, ugyanis a Gripen típus esetében a teleszkopikus fogadócső – tervezési kényszerből fakadóan – nem optimálisan helyezkedik el. A fogadócső feje, amit a tanker kosarába kell manőverezni, kívül van az előrenéző pilóta látómezején: enyhén a 3–9 óra vonala mögött, balra magasan, azaz nagyjából a bal válluk fölött-mögött található.
A balti NATO-tagállamok légterének védelmét rotációs alapon a NATO-országok teljesítik. A NATO repülőgépei a litvániai Zokniai támaszponton állomásoznak. 2015 szeptemberétől Magyarország négy Gripen vadászgéppel és mintegy 90 fős kitelepülő állománnyal fogja ellátni a Baltikumban vállalt légtérrendészeti feladatait – zárul a kecskeméti portál cikke.
Amint az alábbi videó is érzékelteti, a cseh Gripen-pilóták már 2012-ben felkészültek a légi utántöltésre:
A cseh Gripenek tavaly ősszel csatlakoztak az Izland légerét ellenőrző NATO-erőkhöz, és már az áttelepülés során is üzemanyagot vettek fel az őket kísérő olasz KC-767-es tankerből.
A jelenlegi hazai vezetéshez tartozó politikusok hosszú ideig vitatták a légi utántöltés szükségességét, amikor a 2002 utáni magyar kormány úgy módosította a Gripen-szerződést, hogy a gépek ezzel a képességgel is rendelkezzenek.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
