Magyar olimpiai repülősiker, olimpián kívül és túl...
Koszorúzással ünnepelt a Magyar Régi Vitorlázórepülők Klubja, a Magyar Repülőszövetség és a Pilisi Parkerdő Zrt. egy nagyszerű sportesemény nyolcvanadik évfordulóján: Rotter Lajos 1936. augusztus 12-én, a berlini olimpia égisze alatt hajtott végre 326,5 kilométeres, a korszakban kiemelkedő távrepülést saját tervezésű vitorlázógépével. A történet egyébként már itt némi magyarázatra szorul: a távrepülést a berlini világjátékokon úgynevezett bemutató számként kezelték, amelyből valaha majd „igazi” olimpiai szám lehet, és Rotter repülése révén azzá is lehetett volna – ha a második világháború nem söpörte volna el a következő olimpiákat.
A hazai, de a nemzetközi aviatikában is elismerten fontos figura az 1901-ben született Rotter Lajos. Egyike volt a magyar sportrepülés beindítóinak, már huszonévesen új típusokat tervezett, ő találta meg a magyar vitorlázórepülés egyik első fontos hegyi helyszínét, akkor még gumiköteles startokra, Hármashatárhegyen. És persze közben 1921-ben pilótajogosítást szerzett, majd saját első teljesítménygépe, a Karakán segítségével állított fel 1800 méter feletti magassági és a 24 órán túli időtartamrekordot.
A Berlin–Kiel-távrepülést második nagyteljesítményű vitorlázógépével teljesítette: a Nemere mai szemmel nézve is gyönyörű, elegáns repülő, húszméteres szárnya szabadonhordó, vagyis a korszak sok más típusával ellentétben dúcok nélküli. A faépítésű gép karcsú törzse a kabin mögött, a farokrész felé elvékonyodik, a kabint pedig, és ez is ritkaság volt akkor, a távrepüléshez, sőt, a felhőrepüléshez is alkalmas műszerekkel szerelte fel a pilóta-konstruktőr.
Az egyik legmegdöbbentőbb mindebben az, hogy Rotter a gép tervezését és megépítését mindössze öt hónap alatt tudta véghezvinni. Első startját motoros vontatásból végezte, és a konstruktőr meglehetősen hamar megbizonyosodott a gép repülhető mivoltáról, mert leoldás után nem sokkal már néhány loopingot és dugóhúzót is végrehajtott. A határhegyi ünnepségen ifjabb Rotter Lajos azt is felidézte, hogy a Székesfehérvár légterében végrehajtott műrepülésért apja a várostól pénzbírságot kapott. A szűzfelszálás után mindössze két héttel a gép már Berlinben volt, készen a nagy távrepülésre.
Fekecs Gábor, egy másik megemlékező arra is felhívta a figyelmet, hogy Rotternek mennyire fejlettek voltak a korszak nem túl biztos előrejelzéseihez képest a meteorológiai ismeretei, ezek birtokában hajthatott végre előre bejelentett távrepülést, annak tudatában, hogy az időjárás megfelelő lesz ehhez.
Ifjabb Rotter Lajos, azt is elmesélte, az első felszállásból még nem sikerült a táv, főképp mert a vontató rossz helyre húzta a Nemerét, ahol nem volt emelés, de a második start után mindenki elfejthette az gúnyolódást. Apja az útvonalon nem csak termikelt, vagyis hagyományos mód körözve emelkedett, hanem úgymond delfinezett is, egyre inkább bízott a gépében, a kijelölt célreptérre pedig olyan magasan érkezett, hogy ott is belefért egy-két műrepülő figura leszállás előtt...
Összefoglalva: Németországban, a vitorlázórepülés őshazájában, magyar tervezésű és építésű vitorlázógéppel, magyar pilóta repült világrekordot.
Rotter Lajos 1983-ig élt, és maradt továbbra is sokak számára a magyar aviatika egyik vezéralakja, annak ellenére, hogy a háború utáni Magyarország nemigen ismerte el érdemeit. 1993-ban azonban mellszobrot emeltek neki a hazai vitorlázórepülés legfontosabb, általa alapított bölcsőhelyén, a Határhegyen, az egykori pilótaotthonnál, amelynek épületét a Pilisi Parkerdő Zrt. nemrég újította fel.
Itt érdemes felidézni azt az izgalmas előadást, amit ifjabb Rotter Lajos négy évvel ezelőtt tartott egy hazai konferencián: mint beszámoltunk róla, részese lehetett annak, hogy Berlin után sok évtizeddel mégiscsak rendeztek „vitorlázórepülő olimpiát”, a 2012-es londoni játékok idején, az angliai Long Mynd repülőterén. A versenyzők többsége azzal a Meise típusú, faépítésű géppel indult, amelyet még 1938-ban, a következő olimpia reménybeli vitorlázórepülő versenyére választott ki a nemzetközi bizottság, hogy az olimpia szellemének megfelelően, minden résztvevő ugyanolyan típusú, ugyanolyan teljesítményű gépen repülve, valóban pilótatudását mérje össze, nem a technika teljesítményét.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!