Már megint egy visszaeső műhold?

iho/repülés   ·   2011.11.10. 11:30
cim1

Az orbitális pályán keringő műhold a Mars két holdjának egyikéhez kellett volna, hogy repüljön, de „technikai problémák” miatt nem startolt el, magyarán nem működtek a hajtóművei. Az amerikai űrhivatal és a hadsereg űrparancsnoksága is folyamatosan követi a pályáját, az orosz űrhivatal szakemberei pedig megpróbálják életre kelteni a makacskodó hajtóműveket.

Amikor még minden rendben ment: kilövőpadra emelik a Fobosz-űrszonda hordozórakétáját <br> fotók: space.com

Ha nem sikerül beindítani őket, akkor a műhold, ahogy ez elmúlt időszakban két kiöregedett mesterséges hold esetében is történt, egyre csökkenő magasságú pályára kerül, míg az atmoszféra legmagasabban lévő részecskéivel ütközve lefékeződik és belép a sűrűbb légkörbe, ez várhatóan egy hét múlva következik be, ha addig nem sikerül korrigálni a hibát.

A korábbi két műhold esetében a légkörben való felizzás után is megmaradó szilárd részek keltettek aggodalmat, de mindkét esetben valahol valamelyik óceán felett történt a visszatérés, a pontos helyszínt azóta sem sikerült lokalizálni. Ezalkalommal viszont az az erősen mérgező üzemanyag okoz fejtörést, amely a meghajtáshoz és a Mars irányába történő gyorsításhoz, majd a hazarepüléshez kellett volna.

A kilövés is jól sikerült, később az űrszonda saját hajtóművei nem indultak be

A NASA felajánlotta segítségét az oroszoknak, hogy ez miben állna, arról nem tudni tovább részleteket. Egy független amerikai szakértő szerint ez a legveszélyesebb ember-alkotta tárgy, amely valaha is belépne a Föld légkörébe, de az űrügynökség emberei kevésbé idegesek, szerintük a mérgező üzemanyag a hold többi  részével együtt elég a légkörben, pontosabban nagy magasságban felrobban, mielőtt a felszín közelébe érne.

A NASA űrhulladékkal foglalkozó vezető tudósa, Nicholas Johnson szerint az orosz égitest már most elkezdett magasságot veszteni, de szerinte a becsapódás veszélye nem annyira közeli, ő nem egy, hanem több hétre teszi, amíg az űrszonda befejezi pályafutását.

A Mars, a Phobos-Ground és a Fobosz együttese egy fantáziarajzon: el tud-e indulni a szonda, vagy visszaesik a Földre?

Ami pedig a történet pontos részleteit illeti, a szerda éjszaka Bajkonurából indított Zenit-2 típusú hordozórakéta rendben kijuttatta a földkörüli pályára a műholdat, és rendben megtörtént a leválás is a hordozórakétáról, ezután 11 perccel kellett volna elindulnia a hosszú utazásra.

Az orosz szövetségi űrhivatal főnöke szerint a műhold hajtóművei azért nem indultak be, mert valójában az égitest orientációs rendszere mondta fel a szolgálatot. A mérnököknek még három napjuk van, amíg életben vannak a szerkezet akkumulátorai, tehát van még elég energia arra, hogy a feldélzeti számítógépet és az orinteációs rendszert újraindítsák. De ha sikerül elérni, hogy a műholdnak kinyíljanak a napelemtáblái, akkor még tovább kísérletezhetnek az életre keltésével.

Ez a kép jól érzékelteti az üzemanyaggal együtt 14 tonnás szerkezet méreteit

Kudarc esetén azonban a hét, más adatok szerint tizenegy tonnányi(!), nitrogén teroxidból és hidrazinból álló üzemannyagkeverék, amely a műholddal együtt visszatér a légkörbe, veszélyesebb, mint maga az üzemanyaggal együtt összesen 14 tonnát nyomó mesterséges égitest. Az aggodalmak lényege, hogy ha ez az üzemanyag nem marad folyékony, hanem megfagy a föld körüli keringések során, akkor megtörténhet, hogy egy darabban érkezik a felszínre és ott okoz károkat.

Az oroszok mentési kísérleteinek sikerét kissé megkérdőjelezi, hogy már most gondjuk van a kapcsolattartással, volt, amikor dél-amerikai megfigyelőket kértek, hogy találják meg, merre repül, mert az űrközpontnak nem volt értékelhető információja az űrszonda mozgásáról. Amatőr csillagászok jelezték először, hogy valami gond lehet, mert ők észlelték, hogy a Phobos-műhold nem hagyta el a földkörüli pályát.

A Foboszról egy európai műhold készített szép közeli felvételeketA Phobos-Ground az oroszok első bolygóközi űrkísérlete azóta, hogy 1996-ban egy Mars-robotjuk a hordozórakéta hibájából kilövés után nem sokkal megsemmisült. Ez lett volna amúgy az eddigi legbonyolultabb, legösszetettebb ember nélküli űrkísérlet: a műholdnak jövő év őszén kellett volna elérnie  a Mars térségét, 2013 februárjában kellett volna leszállnia a Foboszra és 2014 nyarán kellett volna talajmintákat visszahoznia a Mars bolygójáról a Földre.

Kapcsolódó hírek

Vasút Repülés Hajózás Nagyvasút Légiközlekedés Belvíz

Brüsszel döntött: 2040-ig el kell készülnie a Budapest–Bukarest NSV-nek

iho.hu   ·   2024.06.17. 11:45

Jóváhagyták a TEN-T transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó új uniós rendeletet, benne a magyar és a román főváros közötti nagy sebességű vasút megépítésére vonatkozó passzust. A döntés végleges, a hálózatot három lépésben fejlesztik tökélyre, a végső határidő 2050.