MAX-letiltás: a LOT-nak lassítania kellett

A lengyel nemzeti légitársaság tervei közvetlenül érintik a budapesti forgalmat, lévén, hogy a LOT az évekkel ezelőtt meghirdetett koncepciója szerint második bázisaként működteti a magyar főváros légikikötőjét, külön Budapest-központú hálózat kiépítésével, ami nemcsak az olyan interkontinentális vonalakat jelent, mint Szöul vagy New York, amely napi járattá lép elő, hanem európai célállomásokat, mint például Brüsszel.

A tervezett járatok Budapestről: Bukarest, Belgrád, Prága, Szófia, Stuttgart, a most bejelentett nyári Dubrovnik és Várna, amelyek a már most működőkkel együtt – például London City – igazi rendszerré alakulnak, kibontakozik tehát egy, a Malév bukása óta hiányzó, nem-diszkont hálózat. Nos, ennek a nagyívű bővítésnek az eredeti tervek szerint már idén meg kellett volna történnie, de a menetrendbe az újabb budapesti LOT-desztinációk csak jövő tavasszal kerülnek be, és ennek okaként már korábban is azt sejthettük, hogy a 737 MAX-ok kiesése miatt átmeneti kapacitás-visszaeséssel kell a lengyeleknek megküzdenie.

Erről nyilatkozott néhány napja Rafal Milczarski vezérigazgató is a Berlinben tartott IATA-konferencián. A légitársaság tavaly 8,9 millió utast szállított, ami idén reményeik szerint már tízmillió fölé növekszik, de a bővülés sokkal nagyobb is lehetett volna, ha nem kényszerülnek a földre az új 737-esek. A tiltás időpontjában a LOT már öt ilyen gépet repültetett és összesen tizenkettő forgalomba állítására számított, tehát a tiltás igen komolyan hátráltatja a bővítési tervek megvalósulását.

Ami a MAX ügyét illeti, a legújabb fejlemény az FAA bejelentése, miszerint az altípus példányai számára az amerikai hatóság lesz az egyedüli szervezet, amely kibocsájthatja a légialkalmassági engedélyt. Ezt a jogot eddig az FAA megosztotta a gyártóval, és a példányonkénti kibocsájtás érinti az amerikai lajstromba vett és az exportra készülő gépek mindegyikét. Ugyanakkor a már forgalomba állított de most a földön veszteglő gépekre ez az intézkedés nem vonatkozik.

Az FAA mindaddig tartja vissza kizárólag saját magának a légialkalmassági bizonyítványok kibocsájtását, amíg meg nem győződik arról, hogy a Boeing „teljes egészében működő minőségbiztosítást és ellenőrzést működtet, illetve az eljárásai valamennyi rendelkezésnek megfelelnek”.

A Boeing korábban év végére remélte a letiltás feloldását, az FAA pedig időről időre megerősítette, hogy nincs határidő, akkor repülhetnek a MAX-ok, amikor valamennyi megkövetelt módosítás megkapja a hatósági jóváhagyást, beleértve a képzésben szükséges változásokat is. Ugyanakkor az FAA példányonkénti engedély-kibocsájtása feltehetően lassítja majd az elkészült gépek jövő évre várható tömeges forgalomba állítását.

Érdekesek a számok: amióta az eddig repülő MAX-ok a betonon várakoznak, a gyár 336 gépet készített el, amelyek, ha 2020 első felében átadásra kerülnek, 16 milliárd 800 millió dollárnyi bevételt hoznak, a 2020 első felében várhatóan legyártott példányok további 12 milliárd 600 milliót. Vagyis a komolyabb gazdasági elemzők nagyon nem aggódnak a cég vagy a típus jövője miatt, és a Boeing részvényeinek erősödésére számítanak a jövő évben.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!