Vonat járja be Európát: megjelent a Magyar Vasút 3. száma

A kétheti periodika fő témái a Connecting Europe Express, a hosszú tehervonatok közlekedtetésének elméleti és gyakorlati példái.

Témák, olvasnivalók:

• interjú Keresztes Péterrel, a MÁV-Start műszaki és üzemeltetési vezérigazgató-helyettesével a dízel motorkocsik jövőjéről, az IC+-szolgáltatás kiterjesztéséről és a szezonális változásokról,
• új taggal bővült a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöksége, dr. Katona László az MMV Magyar Magánvasút Zrt. vezérigazgatójaként tölti be a tisztséget a testületben,
• a CER javaslata az Európai Bizottságnak, hogy a vírusválság okozta nehéz gazdasági helyzetben mérlegeljék a vasútvállalatok állami támogatásban részesítését,
• az újra sikerre ítélt elővárosi vasútvonal, a 71-es tervezett rekonstrukciójának részletei,
• a Magyar Vasút ír arról, hogy az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint az EU-nak nincs hiteles számokkal alátámasztott hosszú távú stratégiája a nagy sebességű vasútvonalak kérdésében – Csehországnak viszont van,
• továbbá arról, hogy az Európai Unió vasúti hálózata a Föld legbiztonságosabbja, a trendek pedig egyértelműen a folyamatos javulás irányába mutatnak, a tagállamok nagyban eltérő statisztikáiból azonban árnyalt kép bontakozik ki,
• A vasúton utazók jogait erősítő jogszabályt fogadtak el Brüsszelben,
• a Független Szabályozók Csoportja, az IRG-Rail nyilvánosságra hozta 2020 első féléves összeállítását harminc európai állam vasúti forgalmairól,
• kétezerhuszonöt végén állhatnak forgalomba a GYSEV kétszázas tempóra alkalmas, új távolsági személykocsijai,
• a Budapestet elkerülő vasútvonalak száz évre visszanyúló előzményei bemutatott sorozatunk második részében pedig azt taglaljuk, hogy Neÿ Ákos korábban ismertetett javaslata után mintegy másfél évtizeddel a MÁV már a gyakorlatban is megépített bizonyos, Budapestről délre tervezett szakaszokat. A koncepció még a múlt század ötvenes éveiben is éreztette hatását, majd a rendszerváltás hajnaláig hosszú szünet következett.