Megvan a Széll Kálmán téri tervpályázat győztese

A pályázat célja az volt, hogy a Széll Kálmán tér vonzó és korszerűen kialakított köztérré váljon amellett, hogy továbbra is betölti Közép-Buda legfontosabb közlekedési csomópontjának szerepét.

Az I., II. és XII. kerület főépítészei, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnök Kamara, a Főváros és a BKK szakértőinek részvételével működő 11 tagú bírálóbizottság Finta Sándor fővárosi főépítész elnökletével, Vitézy Dávid BKK-vezérigazgató részvétele mellett döntött a nyertes pályázóról, akinek feladata lesz a tér építészeti tervezési feladatainak elvégzése, együttműködve a Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel mint a közlekedéstervezésért felelős generáltervezővel.

A pályázati kiírást 63 tervező csapat és egyéni építész vette ki, a 2012. november 13-i határidőig 23 pályamű érkezett be. Valamennyi pályamű értékelhető és bírálható volt, adminisztratív okból kizárásra nem került sor. A bírálóbizottság értékelési szempontjai az alábbiak voltak: funkcionális szempontból hosszú távon is megfelelő, magas építészeti színvonalú együttes jöjjön létre, mely szervesen illeszkedik környezetéhez és a közlekedési útvonalak működésének rendjéhez; a győztes pályamű legyen időben és a költségek terén reálisan megvalósítható; a terv feleljen meg a környezettudatosság követelményeinek mind az építés, mind az üzemeltetés terén; a tervek legyenek áttekinthetők, érthetők és az előírások szerint megítélhetők.

A pályaművek bírálata során egyértelművé vált, hogy bár a Széll Kálmán tér a jövőben is Bel-Buda legjelentősebb intermodális csomópontja marad, rekonstrukciója révén egyben vonzó városi köztérré is kell válnia. Ugyanakkor az is látható volt, hogy nem érkezett be olyan pályamű, amely a kiírásban megfogalmazott tervezési koncepciót teljes egészében meg tudta volna valósítani, a terület egészére komplex, kifogástalan megoldást tudott volna javasolni. Ennek ellenére a bírálóbizottság számára a pályaművekben kirajzolódtak az elhelyezésre, a városszerkezeti kapcsolatokra, a tervezett épületek tömegformálására, a közlekedési hálózat kialakítására és több egyéb részlet megoldására a lehetséges, megfontolásra érdemes változatok. Egyértelművé vált, hogy nem életszerű követelmény a jelenlegi szabályozási előírásokban szereplő 40%-os zöldfelületi arány és a P+R parkoló létesítésének kötelezettsége.

A pályaművek díjazására és megvételére bruttó 22 000 000 forint állt rendelkezésre. A zsűri a pályaművek nagy számára és a pályázati kiírásban meghatározott feladatok súlyára tekintettel úgy döntött, hogy az első öt pályaművet részesíti díjazásban, ezeket a BKK honlapján megtekinthetik.

A győztes terv könnyed eleganciával, igen egyszerű építészeti eszközökkel racionalizálja és humanizálja a teret. A metrólejárat épületét kibontja, áttekinthetővé teszi, az oldalsó épületszárnyakat bontásra javasolja. A feljárat közelében helyezi el a BKK ügyfélszolgálatát is.

A perontetőkkel, a Várfok utcai rézsűben lévő forgalmi épülettel, illetve a legmagasabb pontra helyezett kávézóval a teret határozott formájúvá, ugyanakkor áttekinthetővé teszi. A tér belső, védett magjából minden irányban szabad átjárást biztosít, a burkolatba rejtett LED-világítású sávokkal vezetve a gyalogosokat. A Várfok utca felé rézsútosan kialakított mozgólépcsővel teremt kapcsolatot. Kevés, de minőségi tárgyat helyez el a téren, melyek egymás hatását erősítik (rozsdamentes acélkazetta, pad, rejtett pontfények stb.). A pihenő- és várakozóhelyeket a tér szélein helyezi el, árnyékot adó facsoportokkal és néhány mozgó vízfelülettel kiegészítve. A rézsűket megtartja, így a teret délkeleti irányból hangsúlyos zöld kerettel zárja. A téren belül nagyobb összefüggő zöldfelületet nem alakít ki, a villamosvágányok füvesítését reálisan megvalósítható módon csak a Szilágyi Erzsébet fasor és a Krisztina körút felé javasolja.

A teret határoló utakat és a villamosvágányok nyomvonalát a mai állapothoz hasonló logikával, de részleteiben finomítva javasolja elhelyezni. A téren belül a Vérmező utcai rézsű tövében javasol kerékpárutat, amely mellett „bubi” állomást is elhelyez. Az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-terv Kft. a fenti megoldások továbbfejlesztésével, a többi díjazott vagy megvásárolt pályamű egyes elemeit felhasználva, a Főmterv Mérnöki tervező Zrt.-vel együttműködve készíti el a Széll Kálmán tér részletes engedélyezési és kiviteli terveit. Az építészeti és a közlekedési tervek együttes leszállítása 2013 végén várható az engedélyek és hozzájárulások kiadásától függően, így 2014 tavaszán kezdődhet meg az építkezés. A tér felújítására közel 4,2 milliárd forint áll rendelkezésre a központi költségvetésből biztosított támogatás, fővárosi források, valamint a teret érintő „budai fonódó villamos” projekt európai uniós forrásainak felhasználásával.