Mérlegen a MÁV

thf   ·   2011.10.24. 17:58

A MÁV infrastruktúrája még leromlott állapotában is a nemzeti vagyon mintegy egyötödét teszi ki – fejtegette Szarvas Ferenc, a vasúttársaság elnök-vezérigazgatója, aki a Dávid Ilonáét követő felszólalása elején jelezte, a soproniak sikertörténete után nincs könnyű helyzetben, mondván „a MÁV más típusú probléma, mint a GYSEV.”

Az elnök-vezérigazgató a nemzeti közlekedési napok „értékeink védelmében” című siófoki konferencián arról is beszélt, hogy a magyar vasút jelentős értékei között első helyen szerepelnek a tárgyi eszközök, a hozzájárulás a gazdasági versenyképességhez, valamint a társadalmi szerepvállalás. A pályahálózat ugyanakkor többezer milliárd forintnyi elmaradt fejlesztés halmozott fel, de még így is a teljes nemzeti vagyon húsz százalékát teszi ki.  A MÁV vasúti infrastruktúrájára (amelynek része a vasúttársaság tulajdonában lévő 123 ezer ingatlan is) fordított karbantartás és beruházás alig haladja meg az uniós átlag tizedét – a teljes vonalhossz mintegy 45 százalékán állandó sebességkorlátozás van érvényben.

Ezt az állapotot egy lassújel-felszámolási program hivatott felszámolni. A saját erőből végzett pályarekonstrukciós munkák közül kiemelkedik a 100c vonalon végzett átfogó megújítás:  a Mezőzombor–Nyíregyháza közötti 46 kilométeres szakaszon jelentősen javult az eljutási idő, ezzel együtt a menetrendszerűség. A felújítás mintegy 1,5 milliárd forint forintot emésztett fel. (Csak összehasonlításul: az alig valamivel hosszabb Szajol és Püspökladány közötti szakasz rekonstrukciója 161 780 964 312 forintba kerül majd, igaz, utóbbi esetben a projekt célja összetettebb, vagyis a vasúti szolgáltatás színvonalának emelése, az eljutási idő csökkentése, valamint a biztonságos, környezetbarát közlekedési lehetőség megteremtésével a térség fejlődésének elősegítése. A felújítás befejeztével az érintett szakaszon óránként 160 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek a szerelvények. A szerk.)

Szarvas Ferenc fontosnak nevezte a társaság gördülőállományának átfogó megújulását. Erre elsősorban az elővárosi és a távolsági IC forgalomban van szükség, ezért az előkészített pályázatokon keresztül elsősorban ezekre a területekre koncentrál a MÁV vezetése. Hozzátette: ahhoz, hogy a gördülőállomány színvonala például az ÖBB-minőségre emlékeztessen, további ezermilliárdokra lenne szükség. Kiemelte azt is, hogy a 120a vonalon a MÁV egy olyan pilot-projektet indított, amelynek keretében lépésről-lépésre valamennyi állomást és megállóhelyet felújítanak. Hosszabb távon, valamennyi (mintegy 1500) állomás és megállóhely esetében fokozatosan elindulnak a fejlesztések, elsősorban az elővárosi és a fővárosi fejpályaudvaroké.

A MÁV-csoport egyrészt több mint 38 ezer főt foglalkoztat, másrészt további 100 ezer munkavállaló megélhetését befolyásolja előnyére a vasúti szektor. A beszállítói kapcsolatok horderejét jellemzi, hogy több mint 2000 partnertől 120 milliárd forint értéket meghaladó anyagot és energiát vásárol a MÁV a beszállítói piacon. A beszállítói bázis kiszélesítése elemi fontosságú, ezért is működik együtt a vasúttársaság a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központtal, valamint folyamatos párbeszédet folytat a vállalkozásokkal.

A társadalmi értékekhez való hozzájárulásra kitérve Szarvas Ferenc szólt a vasúti közlekedés értékeiről, arról, hogy a szektor teljes társadalmi költsége jóval kedvezőbb a többi közlekedési ágazaténál. Ezért fontos célja a MÁV vezetésének, hogy a 37 százalékos vasútvillamosítottsági arányt növelje, de a takarékosabb működéshez a lassújelek felszámolása is hozzájárul. Egy nemrégiben elvégzett felmérés során például kiderült, hogy a Budapest–Hegyeshalom vonalon hozzávetőlegesen egymilliárd forintnyi, a meglévő lassújelekből adódó többlet energiafelhasználást mértek évente a győri egyetem kutatói.

Szarvas Ferenc úgy fogalmazott, hogy a kitörés egyik esélye a vasúti közlekedés versenyképességének helyreállítása. Döntőnek bizonyul, hogy milyen szerepet kap majd a vasúti árufuvarozás. Tekintettel arra, hogy amíg a 30 ezer kilométernyi közúthálózatból csupán körülbelül ezer kilométer díjköteles, a vasúti hálózat teljes egészében az. Ezért az átterelő szabályozás életbelépése és eredményessége esetén a jelenleg vasúton szállított mintegy 42 millió tonna áru mennyisége megduplázódhatna. Ez, az így befolyó pályahasználati díj révén, már önmagában is eltüntetné a MÁV jelenlegi mérleg szerinti veszteségét.

A siófoki konferencia kedden és szerdán folytatódik. Részletes szakmai programja elérhető a www.nemzetikozlekedesinapok.hu oldalon.

Kapcsolódó hírek

Vasút Nagyvasút

Átkozott sorompók Szerbiában

iho/vasút   ·   2020.12.01. 18:00

Vajdaságban, de inkább egész Szerbián lassan már nem is újdonság, ha egy nem működő fény- és félsorompóval biztosított, vagy esetleg éppen működő berendezésű, esetleg csak kitáblázott közúti-vasúti átjáróban baleset történik.