Merre jársz, Samu?

Nem könnyű kisszériás járművet üzemeltetni. Ha az üzemkészség nem is rosszabb a többi járműénél, sokkal előbb feltűnik, és hamar kikiáltják a „vasút átkának”, „szégyenének”, igazán nem is kell sehova. A Ganz-Hunslet 1994-ben gyártott három motorvonata igazán megszenvedi ezt a sorsot, a „Samu” megfordult már sokfelé az országban, de mindig hely- és pótjegyes vonatokkal. A 2011. december 11-i menetrendváltás óta gyors- és személyvonatként találkozhatunk vele a 150-es vonalon.

Nem véletlen az egyes szám. Napjainkban ugyanis az öt szerelvényből (három BVmot és két BVhmot) mindössze egy üzemképes, a 001-es pályaszámú. Ez az egyetlen szerelvény becsülettel teljesít: Budapestről a 792-es gyorsvonattal megy Kelebiáig, napközben egy rövid (29 kilométeres) távon a 7955/7954 számú kiskunhalasi személyvonatpárral forog egyet, majd a 791-essel tér vissza a Keleti pályaudvarra. Többekben felmerül a kérdés: való-e a Samu a kora délutáni, mindenhol megálló iskolásvonatra? Egyes szakvélemények szerint ha kitavaszodik, és felmelegszik az idő, a vonat hűtésével komoly problémák lesznek. A motor hűtéséhez szükséges levegőt ugyanis alulról, a pálya felől szívja be, és az alacsony pályasebesség, valamint a sűrű megállások miatt a menetszél sem segíthet.

Az eredeti menetrendtervezet szerint kétórás ütemben jártak volna a gyorsvonatok Budapest–Kelebia között, ebből a 12.05-kor Budapestről indulót és párját végül nem rendelték meg. A kelebiai gyorsok Keletibe helyezésével nemhogy szerelvényeket takarítottak volna meg, eggyel többre van szükség, mivel a helyi, Kunszentmiklós-Tassig közlekedő ingavonatokkal nem lehet a gyorsokat összeforgatni. Az alacsony utasszám szintén nem a zárt motorvonatok közlekedtetésének kedvez, és ezzel az új „Samu-fordával” eggyel több, összesen három északis mozdonyvezetőt kell idevezényelni. Az elmúlt szűk egy hónapban viszont – a kétkedők megnyugtatására – mindössze egyetlen fekvemaradás történt, most tehát nem a műszaki állapot jelenti a problémát.