Moszkva, MAKS: az oroszok szerint a legnagyobb show volt

Az Emirátusok légierő-kötelékének pompás áthúzása a budapestiek számára is jelezte, vége a 13. moszkvai repülőszalonnak, mármint jelezte mindazoknak, akik tudták, hogy az Al Fursan kötelék hová tartott, és hogy most honnan érkezett, majd repült tovább tőlünk. A MAKS az orosz repülési portál egyszerű és lakonikus megfogalmazása szerint a világ leglátványosabb, legnagyobb légi show-ja, ami persze – mondjuk így – érdekes értékelés, csakúgy, mint az üzleti rész kapcsán olvasható lelkes összefoglaló a szalon weboldalán.

A saját pavilonnal szereplő országok: Németország, Olaszország, Franciaország, Svájc, Kína, Csehország, Kanada, Fehéroroszország, India és Irán. A megkötött üzletek értéke a repülőgépgyártók, részegységek, egyéb berendezések készítőinek összesen 400 milliárd rubel volt.

A legnagyobb üzletek: húsz Szuhoj S100 az Aeroflotnak, tizenhat MSz-21 a Red Wings légitársaságnak, immár a még fejlesztés alatt álló új orosz hajtóművel, szándéknyilatkozat az Ilyushin Finance közreműködésével három további légitársaságnak összesen további huszonhét MSz-21 beszerzésére, egy másik bérbeadó ötven Il-114-300-as megvásárlására kötött szerződést, végül az Azimut Air Company négy Superjetet vásárolt. (Ahogy lehetett rá számítani, a berepülési program elején tartó új orosz utasszállítót nem vonták ki a tesztek sorából a show kedvéért.)

Gazdára talált tizenkét Mi-8AMT, hat Mi-171 és tizenkét Ansat helikopter, kínai vásárló szerződött tizenhárom további orosz gyártmányú helikopterre, vagyis a kínai forgószárnyasok beszerzésén túl az összes orosz repülőgép és helikopter orosz tulajdonosokhoz kerül. (A júniusi párizsi szalon mérlege egyébként, csak a két nagy gyártó eladásait/opciós lekötéseit tekintve 897 gép volt 40 milliárd dollár értékben.)

A portál több fontos újdonságot emel ki, a MiG-35-öst, a 29-es gépcsalád legújabb, 4++ generációs, egyébként télen bemutatott változatát, a Mi-17 különleges műveletekre fejlesztett 171Sh-VN verzióját, először láthatta a közönség a levegőben az orosz légierő jövendő alapkiképző gépét, a német dízelmotorral szerelt Jak-152-est, és a Mi-28-as támadó helikopter újabb kiadását.

Ismét repült két példány a T-50-esből, Oroszország első ötödik generációs harci gépéből, a típust a korábbi bejelentések szerint már 2019-ben szolgálatba állítják, noha a végleges, „igazi” hajtóműve még nincsen kész. Megint láthatta a közönség az orosz légierő remekül bemutatózó más típusait is, például a Szu-30 többfeladatú, vektorkormányzással repülő példányát, és a „kacsaorrú” Szu-34-es bombázót.

Először mutatkozott be a magáncég fejlesztésében készülő előrenyilazott szárnyú kiképzőgép, az SzR-10-es, amelyet azonban az orosz hadsereg nem akar alkalmazni, de repült az a Jak-130-as is, amelyet a légierő viszont egyre nagyobb számban használ.

És ami talán a legérdekesebb: láthatták a nézők az TVS-2-DTS típusjelű gépet, ami nem más, mint a nálunk is használt és szeretett An-2-es kétfedelű utódja: beharangozónkban a gázturbina mellett még csak a különleges szárnymegoldásról és a modern kabintetőről írtunk, mint ami elsőre feltűnik a gépen, de a szalon idején kiderült, ennél jóval többről van szó: ez az Ancsa bizony az ismertetők szerint „teljesen kompozitépítésű”! (Néhány helyen azért persze látni rajta szegecselést...)

Valóban impozáns szám: több mint háromezer szakmai résztvevő és újságíró mellett a hat nap alatt 452 ezer néző volt kíváncsi a napi kilencven géppel végrehajtott bemutatókra, a remek orosz kötelékekre (Orosz Vitézek, Fecskék, és a többi), az Al Fursanon kívül még egy külföldi kötelék repült, a litván Baltic Bees L-39-eseivel.

Nos mindebből ki-ki levonhatja a következtetést az idei MAKS nagyságára, jelentőségére, világelsőségére nézve. De az biztos, Moszkva láthatóan nem mond le a világ aviatikájában betöltött fontos szerepéről, és ebben az orosz repülőipart maga Putyin államfő biztosította támogatásáról a megnyitón.

* * *