Moszkvai repülőszalon: különleges gépek és üzletek

Az Oroszország elleni szankciók megtörése jegyében és Putyin beszédével nyílt meg az idei moszkvai repülőszalon. Az elnök számára is fontos volt rögtön köszöntője legelején említeni a külföldi résztvevőket – ez ügyben eltérőek egyébként az adatok, van, ahol 25, máshol 30-nál több ország részvételéről írnak, a különbség feltehetően abból is adódik, hogy egyes cégeket állami delegációként kezel-e az illető híradás, illetve egy portál úgy fogalmaz, hogy huszonöt ország az, amelyik megtöri a szankciókat.

Putyin hangsúlyozta, hogy a „jelenlegi nemzetközi politikai helyzet” ellenére a MAKS hatékony platformja lesz az együttműködésnek, és azt is elmondta, hogy Oroszország nyitott az üzleti kooperációra a légi iparágban. A gyártóhelyek modernizálásáról, modern felszerelésekről beszélt, és bejelentette: az orosz repülőgépgyártó szektor kibocsájtása 2014-hez képest húsz százalékkal emelkedett.

Nos, az idei MAKS valóban impozáns felvonulása elsősorban az orosz repüléstechnikának, de a külföldiek jelenléte is  fontos, például az Airbus elhozta egyik A350-es protopéldányát. Mint korábban beszámoltunk róla, az Aeroflot ejtette Boeing 787-es megrendelését, viszont fenntartotta opcióját az európai típus beszerzése mellett, igaz, a helyzetet erősen bonyolítja, hogy az oroszok ragaszkodnának ahhoz a legrövidebb törzsű, 800-as XWB-verzióhoz, amit a gyártó igazi érdeklődés híján nem akar gyártani.

A fellépők között lesz a repülőprogramokban az oroszok ötödik generációs harci gépe, a Szuhoj T-50 PAK-FA, emellett két, jelenleg is gyártásban lévő gép is repül Zsukovszkijban, a Szu-35-ös és a Szu-34-es. A 35-össel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a gép megvásárlásáról tárgyaló fél, Kína igen népes csapatot küldött Moszkvába, viszont közben a MAKS-on jelen lévő orosz katonadiplomáciai források cáfolták, hogy a még mindig kissé kétséges Szu-35-ös eladásokat néhány példány kínai összeszerelése tarkítaná, ezt az oroszok a korábbi üzletek nyomán megszületett kínai típusok ismeretében nem óhajtják.

Szintén van kínai leágazása az egyik legérdekesebb, a nagyközönség számára először látható típusnak. Arról a MiG 1.44-esről van szó, amelyet az F-22-es fejlesztésére válaszul amolyan technológia-demonstrátorként építettek és egyszer mutattak be meghívott újságíróknak – még csak gurulással egybekötve – 1999-ben, utána 2000-ben repült a gép egyszer vagy kétszer, majd pénz hiányában a fejlesztés leállt. Az F-22-es igazi ellenlábasa tehát a Szuhoj T-50-ese lesz.

Viszont egyes feltételezések szerint az 1.44-es műszaki részletei valahogy „átszivárogtak” Kínába, és ugyancsak feltételezések szerint ennek nagy szerepe volt a valóban váratlanul megjelenő ötödik generációs kínai típusok, elsősorban a Csengdu J-20-as gyors fejlesztésében. Az európai negyedik és 4+ generációs gépekhez (Eurofighter, Rafale, Gripen) hasonlóan a gép kacsa-elrendezésű, vagyis a törzs elülső részén vannak mozgatható vízszintes kormányfelületei, ami a gép állítólagos „lopakodó” jellegének erősen ellentmond. Hogy az 1.44-es jelenleg nem repülőképes, arra az is utal, hogy egyes hírek szerint a kiállított gép valójában életnagyságú makett.

Friss hír szerint a MiG-iroda új könnyű vadász tervezésére készül, a 29-es leváltására, Szergej Korotkov egy orosz lapnak úgy fogalmazott, hogy„ az 1.44 fejlesztése során szerzett tapasztalatokat” szeretnék ehhez felhasználni, tehát valószínű, hogy nem magát az 1.44.est próbálják ötödik generációs típussá feljavítani.

A MAKS egy másik érdekes gépe a Kamov Ka-52K, vagyis a már ismert, kétüléses koaxiális rotorokkal működő harci helikopter hajófedélzeti változata. Az előzetes hírek szerint a típusból Szaud Arábia akar alaposan bevásárolni, ami azokat a korábbi információkat erősíti meg, hogy a királyság azokat a Mistral-osztályú hordozókat is meg akarja szerezni, amelyeket a franciák orosz megrendelésre gyártottak, de a szankciók miatt nem szállítottak le a vevőnek: a K-altípusú Kamovok ugyanis kifejezetten erre a két hajóra készültek.

Egy másik, a világpolitikával összefüggő hír, miszerint a MAKS lesz a helyszíne az orosz-iráni rakétaüzlet véglegesítésének és ünnepélyes aláírásának, vagyis Irán a világ egyik, ha nem a legfejlettebb légvédelmi rendszeréhez jut: ennek üzenete nyilván az, hogy Izrael semmiképp sem tervezhessen bármiféle légicsapást az iráni atomlétesítmények ellen.

A régi korok elképesztő, monumentális emlékműve a kiállított gépek között a Mjasziscsev VM-T, a négyhajtóműves M-4-es bombázónak (NATO-kódneve: Bison, azaz Bölény) az a változata, ami egy a hátára szerelt, ugyancsak gigantikus tartályban különféle rakéta-fokozatokat és hajtóműveket szállított, sőt, vitte néhányszor próbarepülésre az űrben csak egyszer járt orosz űrrepülőgépet, a Buránt is. A forgószárnyasok legnagyobbika, a Mi-26-os viszont a levegőben is akrobatizál, ennek a gépnek is kínai együttműködésben készül a modernizált változata.

A győzelem évfordulója jegyében repül szép köteléket a második világháború orosz vadászainak egyike, a MiG-3-as a 29-es bázisán továbbfejlesztett 35-össel, és természetesen fellépnek az orosz légierő kötelékei, a Fecskék (MiG-29-esekkel), a Lovagok (Szu-27-esekkel), a Krím Szárnyai (Jak-130-asokkal) és a forgószárnyas Berkut-csapat is.A földi bemutató része lesz a Tu-160 BlackJack, amelynek folyik a modernizálása illetve a gyártás megújításának előkészítése, és itt láthatjuk azt az Il-76-ost is, amit „Zéró-gravitációs” repülésekre használnak.

A polgári gépek világa várhatóan jóval kevesebb látnivalóval kecsegtet, az S100-as Superjet mellett repül majd az az Il-114-es kéthajtóműves légcsavaros-gázturbinás regionális utasszállító, amiből meglehetősen kevés példány épült, de az orosz kormánynak az orosz repülőgépipar fellendítését célzó intézkedései nyomán ismét várható a gyártása.

* * *

Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!