Múzeumban a Julietta

Európa kék szalagja, a Duna – ahogy egy népszerű filmsorozat címe is mondta. Igen ám, de egészen az újkorig a Vaskapu környéke gyakorlatilag két folyóra választotta szét ezt a több mint 2800 kilométeres vízi országutat, nem véletlenül volt az ókorban is két neve: a Vaskapu fölötti rész Danubius, az Al-Duna Istros (Ister) néven szerepelt a feljegyzésekben.

A nemzetközi hajózás számára a Duna teljes hosszában az 1829-es drinápolyi béke megkötése után nyílt meg. Ez a békekötés biztosította a dunai hajózáson kívül a Fekete-tenger és a tengerszorosok teljes átjárhatóságát, megtörte a törökök hegemóniáját az észak-balkáni térségben.

Széchenyi István saját költségén már a következő évben, 1829-ben útra kelt a Dunán a Fekete-tenger felé, hogy a szakasz hajózhatóságát megvizsgálja. A nehéz, gyors folyású, zuhatagos-örvényes szakaszokra felkészülve egy, a Felső-Dunán már bizonyított hajótípust, az Ulmer Schactelt választotta, Desdemona névre keresztelt hajóját a pesti hajóácsok készítették el német mintára. E hajón kívül angol mintára épített egy evezős csónakot is, amely édesanyja után a Julietta nevet kapta. A Julietta egyfajta átmenet volt az angol evezős sportcsónakok és a dunai ladikok között, de orrán tipikusan magyar bőgős orrdíszt viselt, a csónak peremét a Habsburg-ház fekete-sárga csíkozása szerint festette.

A nagy kaland 1830. június 24-én kezdődött. Hol evezve, hol sodródva július 5-én érkeztek Orsovára. Széchenyi megállapítása szerint magas vízállásnál a Vaskapu-szoros hajózható, de a bizonytalan és sűrűn változó vízállás a rendszeres közlekedést lehetetlenné teszi. Az utazás július 19-én ért véget Galacban, itt a Desdemonát eladta, a Julietta csónakot azonban a maláriája alatt őt ápoló orosz bojárnak ajándékozta.

Konstantinápolyt érintve, majd a szárazföldön visszautazva Széchenyi az Országgyűlés első ülésnapján, szeptember 23-án már Pozsonyban volt. Az utazás alatt szerzett tapasztalatai alapján magasabb vízállásnál egy hatvan lóerős gőzhajó közlekedése Orsova és Zimony között kiválthatná a hajóvontatást, az Al-Duna szabályozására a sóadóból és a vármegyei nemesek támogatásából befolyó összeg nem lesz elegendő. Komoly akadály a Duna-delta környékét a drinápolyi béke értelmében megszállva tartó oroszok néha ellenséges magatartása, és az is, hogy a hajózóút karbantartásával nem törődnek. Mindezek ellenére 1833-ban a császár kinevezte az Al-Duna szabályozásának királyi biztosává. A munkálatok műszaki vezetésével Vásárhelyi Pált bízta meg.

Az 1834-es alacsony vízállás segített a zuhatagos szakasz szabályozásának elkezdésében. A mederből mintegy négyezer köbméter sziklát távolítottak el, Báziástól Szörénytornyáig 122 kilométer út épült a parton, jelentős részben sziklába vájva. Az első gőzhajó, az Argo 1834. április 14-én haladt át a Vaskapun.

Minderre emlékezve a Julietta csónak makettjét a Jet-Power Kft. ajándékozta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumnak.

* * *

Indóház Online - Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!