NASA zöld repülés verseny: hatalmas szlovén siker!

iho/repülés   ·   2011.10.08. 17:30
cimkep

Egymillió-háromszázötvenezer dollár – a valaha kifizetett legmagasabb repülési pénzdíj jutott a szlovén–amerikai projektnek, amely a NASA versenyének döntőjében 200 mérföldet kellett, hogy repüljön kevesebb mint két óra alatt, és közben az egy főre számított üzemanyag-fogyasztása nem haladhatta meg az egy gallon repülőbenzint vagy az ennek megfelelő elektromos energia mennyiségét. A Pipistrel Taurus G4-ese ehhez képest 107 mérföldes sebességel gallononként 403 utaskilométert teljesített, és ezzel tervezői szerint bebizonyította: az akkumulátoros gépeknek igenis helyük van a repülés világában.

A Green Flight Challenge díjátadásán a NASA főtechnológusa is azt tartotta legfontosabbnak, hogy az elektromos repülőgép kimozdult a tudományos fantasztikumok világából, és most már a gyakorlati alkalmazás küszöbére jutott. A Google által szponzorált verseny Joe Parrish szerint új technológiákra nyitott ajtót, amelyek „új iparágakat és új munkahelyeket teremtenek a 21. századnak”.

Felszállás: négy személy, egy elektromotor, egy légcsavar

A leggazdaságosabb repülés versenyére tizennégy gép, illetve csapat nevezett, háromnak sikerült olyan teljesítményt felmutatnia a selejtezőkön, hogy a döntőbe jusson. A versenykiírásban nem volt kikötés, hogy a gép elektromos legyen: az volt a döntő, hogy akármilyen meghajtással, de teljesítse a sebességi és távolsági, egyszersmind az egy főre eső fogyasztási kritériumokat. Ehhez képest a második helyezett, a stuttgarti egyetem eGenius nevű konstrukciója is elektromos gép, ugyancsak akkumulátorok adják az energiát, és – ennek a gépnek is a társtervezője volt a Taurust alkotó szlovén csapat, illetve maga a gép is egy eredeti kétszemélyes Taurus vitorlázógép volt, speciálisan kialakított farokrésszel és motorral.

Az iho/repülés akkor számolt be először a konstrukcióról, amikor az oshkoshi repülőünnep után – amelyen a Taurus még első repülése előtt, kiállított darabként máris hatalmas sikert aratott – a szlovénoknak az Air Venture szervezői segítettek amerikai berepülőpilótát találni, végigpörgetni a hivatalos eljárásokat és végrehajtani a gép első felszállását. Innentől kezdve nyílt meg a lehetőség, hogy a gép indulhason a NASA Green Flight Challenge díjáért.

Ezen a képen jól látható a szerkezet: két összeépített vitorlázógép centroplánnal, benne a motor és az aksik

Már akkor megírtuk, de a technikai részleteket érdemes ismét felidézni: a Taurus G4 nevű elektromos négyszemélyes voltaképp két másik gép összeépítésével készült: a Taurus G2 kétüléses vitorlázók törzseit egy ötméteres centroplánnal, középrésszel fűzték össze, itt helyezték el az akkumulátorokat és az egyetlen motort, amely egy két méter átmérőjű légcsavart hajt meg, a gép teljes fesztávolsága 21,36 méter. A futók behúzhatók, ami jó siklószámot és alacsony légellenállást jelent. Az elektromotor teljesítménye 145 kilowatt, az akkumulátorok súlya több mint 220 kiló, a gép utazósebessége 100 mérföld óránként, ebben a tartományban a Taurus G4 siklószáma (ami azt mutatja, hogy egyméternyi süllyedés mellett hány métert halad előre a gép) 30 felett van.

Diadalmas ünnep a szlovén kisvárosban: a Pipistrel sci-fiből realitássá változtatta az elektromos repülést

Ivo Boscarol, a Pipistrel főigazgatója a nagy győzelem után a cég központjában, az olasz határhoz közel eső Ajdovscina városában elmondta, a Taurus nem egyszerűen az elektromos repülés létjogosultságát bizonyítja, hanem a repülés elsőbbségét a közúti közlekedés felett: jelenleg nincs olyan földi jármű, amellyel 250 mérföldet lehetne hajtani 100 mérföldes sebességgel utasonként kevesebb mint egy gallon benzin energiatartalmának fogyasztása mellett.

A versenyt kommentálva egy érdekes blogbejegyzés még a várhatónál is gyorsabb sikert jósol az elektronikus gépeknek: a sport- és túrarepülésben kiválóan használhatók, az egy-két órás repülések megfelelnek az akkumulátorok tartalékainak és közben jóval alacsonyabb üzemeltetési költséggel járnak, miközben a gépek csendesek, és nem fogyasztanak fosszilis üzemanyagot.

Csendes repülés szennyezés nélkül: a jövő aviatikája?

Kapcsolódó hírek