Nem annyira lopakodó, de sokkal olcsóbb: az új koreai harci gép
A Fiatal Sólyom azért nem ötödik generációs, mert nincs belső fegyvertere. Hatvan százalékos képesség az F-35-öshöz képest, de ugyanannyival kevesebb az ára is.
Hasonlít, de nem ugyanaz: Dél-Koreában megszületett, bár még nem repült a saját harci gép, amit a világsajtó eléggé egységesen az amerikai F-35 Lightning-II-höz hasonlít, de mint látni fogjuk, azért attól valójában lényegesen különbözik. A korábban KF-X néven emlegetett KF-21 fejlesztésére a Korean Aircraft Industries becslések szerint összesen 7,8 milliárd dollárt költ, ebből legalább 5,2 milliárdot remél a cég visszanyerni a lehetséges export révén. A gazdasági háttérhez tartozik még százezernyi munkahely, amelyet a gyártáshoz kell megteremteni.
De miért szükséges az északiakkal de jure változatlanul hadban álló dél-koreaiaknak, és miért lehet vonzó más országoknak is ez a gép? A KF-21 besorolása a generációs rendbe 4.5, vagyis magasabb szintű technológia, mint a negyedik generációs eszközök, de egy fél fokozattal kevesebbet tud, mint az ötödik generációsok (az amerikai F-22 és F-35, az orosz Szu-57, a kínai J-20 és J-31). A koreai versenytárs ezekhez feltehetően hasonló képességekkel rendelkezik, ami a digitális rendszereket, a radart, a hálózati hadviseléshez szükséges lehetőségeket illeti, viszont
ami miatt fél fokozattal lejjebb sorolandó, az az, hogy nincs belső fegyvertere, ez pedig azt jelenti, hogy ha rakétákat hordoz, nem lesz alacsony észlelhetőségű, népszerűbben fogalmazva nem lesz lopakodó, de a koreaiak szerint a radarkeresztmetszete így is kisebb, mint például egy alaposan felfegyverzett F-15-ösé.
Viszont a koreaiak szerint a konstrukció alkalmas arra, hogy az ötödik generációsokhoz képest jóval alacsonyabb áron és üzemeltetési költségek mellett váltsa fejlettebb technológiával az olyan, a dél-koreai légierőnél is szolgáló típusokat, mint az F-15-ös és F-16-os, nem beszélve az olyan még régebbi, harmadik generációs gépekről, mint a szöuli hadrendben szintén szereplő F-4 Phantomok és az F-5-ösök. Miközben az F-15-ösök esetében a továbbfejlesztés szintén közelíti ezt a 4.5 szintet, mondhatni alulról fejleszti a Boeing és a légierő felfelé a típust, addig a koreaiak a magukét eleve erre a közbülső fokozatra lőtték be, miközben nekik is megvan az „igazi” ötödik generációs gépük, hiszen összesen negyven F-35-ösöt rendeltek a Lockheedtól.
A Lighninghoz mérten a képességei szintje is, de az ára is hatvan százalék, vagyis, ha egy ország képtelen azt megvásárolni, a KF-21-es lehet, hogy mégis elérhető a számára.
Moon elnök a gép bemutatásakor kijelentette, ez a típus biztosítja Dél-Korea képességét arra, hogy saját védelmi technológiát építsen ki, függetlenül a legfontosabb katonai és hadiipari partnerétől, az Egyesült Államoktól. A hazai konstrukciónak nem lehet ellenérve: „amikor szükségünk van rá, magunk tudjuk gyártani” – hangsúlyozta az államfő. Az ő elnöksége alatt általában is módosították a beszerzési politikát, Dél-Korea ugyan továbbra is nagy tételekben vásárol az amerikaiaktól, de inkább koncentrál a hazai kutatás-fejlesztés eredményeire, mint a tengerentúli eszközökre.
A KF-21programban azonban meghatározó szerepe van az amerikai cégeknek és technológiáknak. Az F-35 egy hajtóműve helyett két, az F-18 Super Honetekhez használt General Electric F414-est szereltek hozzá, ezek Mach-2 közeli sebességre tudják gyorsítani a gépet. A tervezésben fontos szerepet játszott a Lockheed, egyébként sokak szerint nem is annyira az F-35-ösre, hanem inkább a korábbi F-22-esre emlékeztet a koreai verzió a döntött kettős függőleges vezérsíkkal, a szárny és a beömlők formájával. A radarrendszer mögöttese az izraeli Elta, a földkövető rendszer gazdája az ugyancsak izraeli Elbit.
A KF-21 „Boramae” (Fiatal Sólyom) a tervek szerint jövőre repül először, és 2028-ban áll szolgálatba, de később éri el képességei teljességét, a légierő legalább 120 példányra számíthat.
Bizonytalan a 2014-ben elhatározott indonéz partnerség, ami a fejlesztési költségek húsz százalékának fedezését jelentené. De az elmúlt években többször lehetett hallani arról, hogy Dzsakarta kiválik a programból, legalábbis nem fizeti a ráeső részt, majd következett ennek cáfolata. Jelenleg ott tart az ügy, hogy a legutóbbi miniszteri találkozó után az indonéz fél jelezte, új megállapodásra jutottak a kooperáció elmélyítésére, de név szerint nem említette a harci gépet. Viszont a néhány nappal ezelőtti bemutatkozáson részt vettek indonéz delegáltak is.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
