Nyári vonat a Balatonra
Ki-ki vérmérséklete szerint viszonyult az immáron harmadik nyáron, hétvégenként közlekedő PMLI-s Nohab után kötött szekerekhez: az elnézőbbek emlegették a Schlierenek kényelmét, praktikumát, (vagy csak a kocsmavagonig néztek végig szerelvényen – és ha az rajta van, ennyi elég a legelszántabb típusbarátoknak), a konzervatívok megbotránkoztak, és felemlegették, hogy bezzeg erre van pénz, míg a klasszikus magyar kocsik megmentésére nincs. (Mi persze épp azon a hétvégén utaztunk rajta, amikor az Isonzó expressz okán épp posta-Bhv-kkal adták ki a vonatpárt.)
A szerző nem foglalkozott ezekkel a húsbavágó kérdésekkel. Helyette kiment egy forró szombaton reggelén a Délibe, és lefotózta a vagonokat. Szerencsére az ismeretlen célból a klasszikus hosszanti csíkozású MÁV Nosztalgia-színterv helyett geometrikus iránymutatással össze-vissza festett új kerékpárszállító helyett a Velo Veled (ez mit jelenthet?) volt besorozva, így a mintázat egységes maradt. Az otthon hányódó, gyerekjáték kategóriájú H0-ás Lima Schlierenek hirtelen értékessé, na jó, inkább csak felhasználhatóvá váltak: egy szezonra épp jók lesznek hamis „élmény”kocsiknak. Pontatlanok azok méretre (magasak, szélesek, de amit ott feleslegesen rátettek, az elvették a hosszukból: pár milliméterrel rövidebbek), meg ablakszámra: a Lima csak az 1-2. osztályú nyolcablakost adta ki, de azt kedve szerint elnevezve „párnásnak” vagy másodosztálynak. Az az első pillanatban világos volt, hogy átfestésre méltatlanok. De egy korrekten megtervezett, majd színesben kinyomtatott matrica megoldotta a kérdést. Így lett papírborítású a műanyag vagon, vagy papírmakett – plasztikból (kicsit megcsúfolva a nevezett szép hobbit). Persze megmaradtak játéknak, de messziről, félhomályban lenne olyan, aki azt mondaná, ezt látta Tapolca felől igyekezni. Az egyetlen érv, ami a projekt mellett szól: a három kocsi kijött nagyjából tizenkétezerből. Együtt.
A 2761 017-es már korábban megvolt. Ez egy orrkamra-eltüntetésen átesett Heljan, ami kapott mérős kék csíkokat, meg persze majd’ mindent, ami ékíti a 017-es Nohabot, mások mellett a Székely gyorsok emblémáját. Mi is kell még hozzá? Hát persze, az étkezőkocsi. A Tillig épp erre a nyárra dobta ki a startos kocsmát, így megvolt a mozdony után következő nélkülözhetetlen kellék.
A szűk ötperces klipben látunk nyíltvonali vágtát, csendes csorgást a végállomásra érve, és a szinte rituális WRm-átállítást a szerelvény elejére, és igen, a visszaindulásnál is ott volt munkatársunk. Mivel ez a gép is hangdekóderes, ezért a Nohab összetéveszthetetlen zajai is beszűrődnek.
* * *
Indóház Online – Hivatalos oldal: hogy ne maradj le semmiről, ami a földön, a föld alatt, a síneken, a vízen vagy a levegőben történik. Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon!
